Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
A harmadik út a szabadalmaztatás, feltéve természetesen, hogy szabadalmazható találmányról van szó. A szabadalmi oltalom alatt állás azonban a találmány életében csak a közbenső' állomás a közkinccsé válás útján. A modern szabadalmi rendszerek egyik sarkalatos elve ugyanis éppen az, hogy a szabadalmazás együtt jár olyan mélységű publikálással, hogy a találmány a szakember számára megvalósítható módon fel legyen tárva a társadalom számára. Az is sarkalatos elv, hogy az oltalom időben korlátozott (maximum 15—20 év). Amikor tehát az oltalom véglegesen megszűnik, a találmány közkinccsé válik. Kivételes és ritka esetben a szabadalmazás nem jár publikálással (titkos szabadalmak esetén, vagy ha a közzététel mellőzésével elnyert szabadalomról a szabadalmas lemond), ezt jelzi az ábra szaggatott vonalú nyila. A fentiekben műszaki megoldások iparjogvédelmi státusát a jogi személyek és a természetes személyek külső jogviszonyában vizsgáltuk. A gazdálkodó szervezetek és a műszaki megoldások alkotóinak belső jogviszonyában a műszaki megoldások iparjogvédelmi státusa szintén háromféle lehet: — a gazdálkodó szervezetnél viszonylagosan nem új megoldások, — újításnak minősülő megoldások, — szolgálati találmánynak minősülő megoldások. Újításnak, illetve szolgálati találmánynak minősülő műszaki megoldások esetében, a vonatkozó jogszabályok szerint megfelelő személyhez fűződő és vagyoni 58 Új műszaki megoldások Titokban tartott megoldások Szabadalmi oltalom alatt álló találmányok Közkincs 1. ábra
