Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
madhat óságot. Jogi következményeik azonosak, míg azonban semmisség esetén arra bárki — elvileg időbeli korlát nélkül — hivatkozhat, sót pl. a bíróság azt hivatalból is észleli, megtámadhatóság esetén a jogkövetkezmények csak akkor állnak be, ha a „sértett” fél arra egy éven belül hivatkozik, a szerződést megtámadja. Az érvénytelenséghez vezető okok, hibák jelentkezhetnek a szerződés bármely eleménél. Lehet ilyen hiba a szerződés alanyában (cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága), a szerződésre irányuló akaratban (tévedés folytán vagy megtévesztés, kényszer hatására tett nyilatkozat, színlelt szerződés), az akaratnyilatkozatban (előírt alakiság mellőzése) vagy a célzott joghatásban (törvénybe ütköző vagy erkölcstelen szerződés, különösen az ún. uzsorás szerződés, lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés, egyoldalú szerződési feltételek, a szolgáltatások feltűnő értékaránytalansága). Ha érvénytelenségi ok forog fönn, ennek elsődleges jogi következménye, hogy vissza kell állítani az eredeti, a szerződés megkötése előtti állapotot, tehát olyan helyzetet teremteni, mintha az érvénytelen szerződést meg sem kötötték volna. Az ún. irreverzibilis kapcsolatok esetén módja van a bíróságnak arra, hogy az érvénytelenség következményeit csak a jövőre nézve állapítsa meg — a szerződésnek az ítélethozatalig hatályban történő tartásával —, vagy a hiba orvoslásával a szerződést érvényessé nyilvánítsa. Az érvénytelenséghez vezető súlyosan felróható magatartás esetén mód van az ún. állam javára történő marasztalásra is. Az érvényesen létrejött szerződés alapján a felek — a szerződés tartalmának megfelelően — különböző szolgáltatások teljesítésére kötelesek. A teljesítés helyére, idejére, módjára nézve a felek megállapodása az irányadó, ennek hiányában a Ptk. diszpozitív előírásai érvényesülnek. A teljesítés a szerződés megszűnésének szokásos módja, de a felek a szerződést enélkül is megszüntethetik vagy módosíthatják. Amennyiben valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, szerződésszegést követ el. A Ptk. a szerződésszegések legfontosabb esetcsoportjait szabályozza, így a késedelem, a hibás teljesítés és a lehetetlenülés jogkövetkezményeit. A szerződésszegésekhez egyrészt objektív alapú, pusztán a szerződésszegés ténye alapján beálló jogkövetkezmények fűződnek, másrészt — vétkes szerződésszegés esetén — kártérítési következmények is beállnak. A hibás teljesítés objektív következményeit nevezzük szavatosságnak. (A fizikai hibák esetén kellékszavatosságról, jogi hibák esetén jogszavatosságról beszélünk.) Ha a szolgáltatás nem felel meg a törvényes (pl. szabványban előírt) vagy a szerződésben kikötött kellékeknek, a teljesítés hibás és a szolgáltató szavatossággal tartozik. Ennek alapján a másik felet különböző jogok illetik meg, amelyek rendeltetése a hiba kiküszöbölése vagy a szolgáltatások értékarányának helyreállí42
