Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
kezetek stb.), amelyeket önálló jogalanyoknak ismerünk el, s bár ezeket is emberek egy csoportja alkotja, ezektől, illetőleg ezek összetételének változásaitól független, elkülönül. Az ilyen szervezeteket nevezzük jogi személyeknek. A jogi személyek az állami elismeréstől nyerik létüket, vagy oly módon, hogy valamely állami szerv, hatóság hozza létre őket (vállalat alapítása), vagy akként, hogy az emberek önkéntesen megalakított szervezetét (szövetkezet, egyesület) az erre illetékes hatóság jóváhagyja. Jogunk lehetőséget nyújt arra is, hogy jogi személyek ön• kéntes elhatározás alapján — társulási formában — ún. másodlagos jogi személyeket (pl. közös vállalat, egyesülés) hozhassanak létre. A jogi személyek létrejöttéhez általában valamilyen kötelező nyilvántartásbavétel (pl. vállalati törzskönyv) is szükséges. A jogi személyeknek különböző fajtái ismeretesek, ezek létrejöttére, működésére sajátos előírások irányadók. Valamennyi jogi személyre vonatkozóan megkíván a jog bizonyos közös feltételeket, amelyek esetén kerülhet csak sor az állami elismerésre. Ilyen feltételek: rendelkezzék a jogi személy állandó szervezettel (döntést hozó, ügyintéző, képviselő szervek), olyan társadalmilag kívánatos vagy legalábbis megengedett céllal (tevékenységi kör, profil), amely gazdasági-vagyoni kapcsolatok létesítését szükségessé teszi, továbbá elkülönült vagyonnal és erre épülő önálló felelősséggel. A jogi személyek különböző fajtáit az alábbiak szerint szokás csoportosítani : állami tulajdonnal gazdálkodó szervek, amelyek működhetnek vállalatszerű struktúrában (vállalat, tröszt) vagy költségvetési szervként (tanácsok, intézetek); emberek önkéntes társulásán alapuló szövetkezetek (termelő, fogyasztási, lakás- stb. szövetkezetek); társadalmi szervezetek (párt, szakszervezet, MTESZ stb.); egyesületek (pl. a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület). A másodlagos jogi személyek, társulások (közös vállalat, egyesülés, betéti társaság, részvénytársaság stb.) létrejöhetnek esetenként eltérő fajtájú jogi személyek társulása alapján is. A szocialista jogrendszer számos ágazata nyújt védelmet a személyek jogainak megsértése ellen. A polgári jog is szabályoz sajátos szankciókat, amelyek a személyek, a személyhez fűződő jogok oltalmát szolgálják. A személyhez fűződő jogok széles köréből a Ptk. csak a legfontosabbakat (névjog, jóhírnév, titok stb.) emeli ki, de a személyeket oltalom illeti meg bármely más sérelem esetén is. Ez az oltalom ugyan elsősorban az ember személyhez fűződő jogaira, érdekeire vonatkozik, de megfelelően kiterjed a jogi személyekre is (pl. üzleti hírnév, üzemi titok stb.). A személyhez fűződő jogok megsértése esetén egyes jogkövetkezmények objektív alapon érvényesíthetők, tehát függetlenül attól, hogy a jogsértő magatartás vétkes, felróható volt-e. A sértett követelheti a jogsértés bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását vagy a további jogsértéstől való eltiltást, elégtétel adását, a jogsértő helyzetet megelőző állapot helyreállítását. Ha a jogsértés vétkes volt, a fentieken kívül kártérítés is követelhető, sőt közérdekű célra fordítandó bírság kiszabásának is van helye.
