Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 2. Jogi ismeretek
A hatósági jogkört elsősorban a tanácsi szervezet gyakorolja. A tanácsi szakigazgatási szervek hatáskörébe tartozik minden olyan államigazgatási ügy, amelyet a jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az illetékességi főszabály pedig az, hogy az eljárásra az az első fokú hatáskörrel rendelkező szerv illetékes, amelynek területén van az ügyfél lakóhelye, vagy munkahelye; ingatlanra, lakásra vonatkozó jogot vagy kötelességet érintő ügyekben az illetékességet az ingatlan, a lakás fekvése határozza meg, az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyekben pedig az illetékesség a gyakorlási helyhez igazodik. Az államigazgatási hatóság a határozata előtt köteles tisztázni a tényállást, ez történhet külön bizonyítás nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján, vagy bizonyítási eljárás segítségével. Az államigazgatási eljárásban a bizonyításnak nincs olyan kötött rendje, mint a bíróság előtti eljárásban. Bizonyítási eszközök — különösen — az iratok, tanúvallomások, szemlék és szakértői vélemények. Az államigazgatási eljárási jog az anyanyelv használatára, a beadványra, a képviseletre, a jegyzőkönyvre, az idézésre, a bizonyítás rendjére, eszközeire, az eljárás felfüggesztésére, a határidőkre, az igazolásra, az eljárás során köthető egyezségre vonatkozóan körültekintő szabályozást ad. Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során döntést igénylő kérdésekben határozatot hoz. Határozat jellegű az állapot vagy tény igazolására szolgáló okirat, miként határozatnak kell tekinteni azt az iratot is, amelyben az államigazgatási szerv — alakszerű határozat nélkül — jogot vág)' kötelezettséget állapít meg (pl. adóív, engedély). Az államigazgatási hatóság a saját határozatát visszavonhatja vagy módosíthatja, ha megállapítja, hogy a felettes szerv vagy hatóság a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért. Nincs helye a határozat visszavonásának vagy módosításának, ha azt jogszabály nem engedi meg, vagy ha jóhiszeműen gyakorolt és szerzett jogokat sértene. Az ügy érdemében hozott első fokú határozat ellen fellebbezni lehet, ennek elbírálása a másodfokon eljáró szerv hatáskörébe tartozik. Az államigazgatási eljárásban okozott sérelmek, orvoslására egyébként a fellebbezési eljáráson túl is van lehetőség, ugyanis az ügyfél felülvizsgálati kérelemmel is élhet. Bizonyos államigazgatási határozatok vagy a jogorvoslati eljárás után vagy egyébként bíróság előtt is megtámadhatók. 2.3.3. Büntetőjog A büntetőjogi jogszabályok feladata, hogy védelmet nyújtsanak a társadalomra veszélyes cselekményekkel szemben, neveljenek a szocialista együttélés szabályainak megtartására és a törvények tiszteletére. Az általános rész foglalkozik a büntetőjog két szorosan összefüggő fogalmával, a bűncselekménnyel (bűntettek és vétségek) és az elkövetőkkel (tettes, társtettes, 34
