Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége a gazdasági haladásban és műszaki fejlődésben

szerinti jelentése: tudni hogyan, amelyet értelemszerűen műszaki tapasztalatnak, ipari titoknak fordítanak. A know-how nyilvánosságra nem hozott és csak szűk körben (pl. egy vállalatnál) ismert műszaki, gazdasági és szervezési tapasztalatot (dokumentációt, tanulmányt, receptúrát, prototípust, kísérleti eredményt, egyéb adatot, technikai segítségnyújtást stb.) jelent, amelyhez csak úgy lehet hozzájutni, ha azt a szabadalmi licenciaszerződéshez hasonló formában, illetve annak keretében áruként eladják és megveszik.

A jelentős kutatási-fejlesztési eredmények vonatkozásában rendszerint minden gazdálkodó szervezet törekszik a jogi oltalom biztosítására, szabadalmazás révén, vagy pedig know-how-ként, titokban tartással annak érdekében, hogy biztosítsa a találmányon alapuló termék piacvédelmét, illetve a licencként történő értékesítés jogi megalapozását.

Az iparjogvédelem körében kiemelkedő jelentőséggel bír a szabadalmi információ.

A szabadalmi információ tárgyának legjelentősebb részét a hazai és külföldi szabadalmazott találmányok leírása képezik, amelyek kiadásuk időpontjában — mint legfrissebb, ellenőrzött és rendszerezett információk — általában tükrözik a technikai világszintet, vagyis az élenjáró cégek legújabb műszaki eredményeit, műszaki újdonságait tartalmazzák. Ezért rendkívül alkalmasak a műszaki világszínvonal megismerésére, a fejlődés tendenciáinak figyelemmel kísérésére Áttekintést adnak az egyes új szakterületek jelentkezéséről, kiugró fejlesztési szakterületek megjelenéséről, a fejlesztés mértékéről, a műszaki élet strukturális változásairól, a termékszerkezet fejlődésének várható irányairól stb.

A szabadalmi információ segítségével

— megalapozottan lehet dönteni, hogy a termékszerkezet korszerűsítéséhez szükséges műszaki megoldásokat hazai erőkkel fejlesszük-e ki, vagy külföldi licencet, illetve know-how-t vásároljunk;

— fel lehet tárni egy-egy konkrét területen a technika állását és ennek révén helyesen lehet kitűzni a kutatási-fejlesztési célokat, el lehet kerülni az erőforrások pazarlásával járó „ismételt feltalálásokat”;

— prognosztizálni lehet a tudományos-műszaki fejlődés tendenciáit és intenzitását ;

— meg lehet ítélni az itthon alkalmazni kívánt gyártási eljárások és a külföldi piacra kerülő termékek szabadalmi tisztaságát és ezzel el lehet kerülni a súlyos erkölcsi és anyagi károkkal járó szabadalombitorlásokat;

— meg lehet ismerni az élmezőnyhöz tartozó konkurens külföldi cégek körét, azok kutatási-fejlesztési törekvéseit, nemzetközi szabadalompolitikáját, piaci orientációját; a fejlesztési munkák színvonalát, mértékét, eredményességét;

— meg lehet ítélni a hazai kutató-fejlesztő munka eredményeként létrejött meg-21