Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
I. fejezet - 1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége a gazdasági haladásban és műszaki fejlődésben
1. Az iparjogvédelem fogalma és jelentősége a gazdasági haladásban és műszaki fejlődésben Az MSZMP XIII. Kongresszusának határozata előirányozza, hogy a következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Az intenzív gazdálkodás erőteljes és sokoldalú kibontakoztatásával, a gazdaságban rejlő tartalékok teljesebb hasznosításával olyan megalapozott növekedést kell elérni, amely lehetővé teszi az egyensúly további javítását, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjának fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. A jelzett gazdaságpolitikai célokhoz szorosan kapcsolódik az iparjogvédelem, mint sajátos eszközrendszer. Az iparjogvédelem — a legáltalánosabb értelemben — a gazdasági vonatkozású szellemi alkotások és megkülönböztető árujelzések jogi védelmével összefüggő tevékenységi és intézményrendszert jelenti. Az iparjogvédelem tárgyát olyan szellemi (eszmei) javak képezik, amelyek az áruk műszaki tartalmára (találmányokra, újításokra), külső kialakítására (ipari mintákra) és megkülönböztető jelzéseire (védjegyekre, származási jelzésekre, eredetmegjelölésekre) vonatkoznak. Az iparjogvédelem részben nemzeti jogszabályok, részben pedig nemzetközi egyezmények alapján, kizárólagos jogok (szabadalom stb.) engedélyezésével, illetve a tisztességtelen verseny elleni védelem révén valósul meg. Az iparjogvédelem a gazdaság egészét érinti és a találmányokkal, újításokkal, ipari mintákkal, védjegyekkel tág értelemben összefüggő jogi, műszaki, gazdasági, szervezési, informatikai tevékenységet egyaránt, felöleli. Az iparjogvédelem tárgyai szoros kapcsolatban vannak az innovációs folyamattal, a termékszerkezet korszerűsítésének, a gazdasági hatékonyság fokozásának, a versenyképes exportpotenciál fejlesztésének egyik jelentős eszközét képezik. Az iparjogvédelem különösen fontos szerepet játszik a külgazdasági kapcsolatokban, a szellemi termékek és az azokat megtestesítő áruk exportjának jogi megalapozásában, piacvédelmében. 19
