Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Budapesti Fővárosi Bíróságnál lehet kérni. A kérelem az OTH-nál nyújtható be. A tanács a nemleges megállapítási eljárásban az alábbiak szerint határozhat: a) a határozat a rendelkező részében a kérelemnek helyt adva, megállapítja, hogy a kérelmező leírásában (rajzában) szereplő megoldás (kérelmezői megoldás) nem ütközik a vonatkozó szabadalomba; az indokolásban egyértelműen ki kell fejteni, hogy a szabadalom igénypontjainak milyen jellemzői, illetve azok milyen következtetései nem szerepelnek a megoldásban; b) a határozat rendelkező részében a kérelmet elutasítja; az indokolásban részletesen ki kell mutatni, hogy a vonatkozó szabadalom igényponti jellemzői a kérelmezői megoldásban hiánytalanul megtalálhatók. A tanács az eljárás költségeinek kérdésében is dönt. A nemleges megállapítási eljárás minden esetben a megállapítást kérő érdekeit szolgálja, ezért az eljárás költségeit csak a kérelmező viseli. A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat csak a megjelölt szabadalommal szemben biztosít a kérelmezőnek szavatolt cselekvési szabadságot arra vonatkozóan, hogy a kérelmezői leírásban szereplő megoldást (kérelmezői megoldást) gyakorlatba vegye, hasznosítsa. A jogerős határozat tehát kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre, vagy eljárásra vonatkozóan szabadalombitorlás miatt eljárást indítsanak [Szt. 28. § (2) bek.]. Ki kell hangsúlyozni, hogy az Szt. nem a kérelmezővel szemben zárja ki az újabb eljárást, hanem a vizsgált műszaki megoldás ügyében. Ez azt jelenti, hogy jogerős határozat esetén e határozatra bárki más is hivatkozhat, ha a vizsgálattal egyező műszaki megoldás hasznosítása miatt — alapulvéve a vizsgálatban már megjelölt szabadalmat — ellene fellépnek. A határozat joghatálya tehát nemcsak az eljárásban részt vevő felekre, hanem mindenkire kiterjed. A nemleges megállapítást elutasító határozat csak a kérelmezői megoldás és a szabadalommal védett megoldás közötti műszaki egyezést mutatja ki, de a bitorlás tényét nem bizonyítja. Ahhoz, hogy az OTH a nemleges megállapítási eljárásban a műszaki egyezés kérdését eldöntse, természetesen előbb meg kell állapítani azt, hogy mire vonatkozik a szabadalom. Ezt csak az igénypontoknak a leírás alapján való értelmezésével lehet megállapítani. A nemleges megállapításnál tehát először — ha szükséges — a szabadalmi leírást kell értelmezni és csak ezután lehet a műszaki egyezés kérdésében dönteni. 195 A
