Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

válik, tehát a teljes vizsgálat lefolytatása és annak alapján a szabadalom megadása után. A halasztott vizsgálati! bejelentés közzétételi határozata nem jogosít találmányi díj felvételére, nem ad alapot bitorlási vagy díjazási per lefolytatására stb., ugyanakkor a fenntartási illetékeket fizetni kell, tehát a bejelentőt már akkor fenntartási költség terheli, amikor a kizárólagos jogot még meg sem kapta, és annak megszerzése nem is vehető' biztosra.

c) Az érdemi szempontok vizsgálata

A műszaki jelleg és a gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálata nemcsak sorrendben, hanem praktikusan is megelőzi a többi szempont vizsgálatát. Felesleges ugyanis minden további vizsgálat, ha a bejelentés tárgya nem műszaki jellegű megoldás, vagy a gyakorlatban nem megvalósítható (pl. „perpetuum mobile”).

Amennyiben a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a bejelentés tárgya ki van zárva a szabadalmi oltalomból, ugyancsak nincs szükség további vizsgálatra.

Az OTH természetesen nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt, ha véleménye szerint a bejelentés tárgya az előbbiekben definiált fogalomkörbe esik, és az OTH álláspontját lehet — nyilatkozattétellel — vitatni. Amennyiben az érvelés nem meggyőző, az OTH a bejelentést műszak jelleg, illetve gyakorlatban való alkalmazhatóság hiánya miatt, vagy mert a találmány az oltalomból kizárt, elutasítja.

d) A halasztott vizsgálat esetei

Amennyiben a bejelentési kérelemben a bejelentő nem kér teljes vizsgálatot, az OTH halasztott vizsgálatot végez. Ennek során a hivatal a bejelentést a közzétételt megelőzően csak azSzt. 45. § a)—e) pontjaiban felsorolt szempontokból vizsgálja, és ha a bejelentés a követelményeknek megfelel, elrendeli a közzétételét.

Ha tehát a bejelentéskor nem kérnek teljes vizsgálatot (és a bejelentés tárgya nem esik a külön hirdetményben részletezett, teljes vizsgálatra kötelezett műszaki megoldások körébe), az OTH automatikusan halasztott vizsgálatú eljárásba vonja a bejelentést, a teljes vizsgálatra irányuló kérelem azonban a bejelentés napjától a közzétételéig, az utólagos vizsgálat iránti kérelem pedig a közzététel napjától számított 4. év utolsó napja közötti időszakban bármikor beterjeszthető.

Amennyiben viszont akár a bejelentéskor, akár azt követően teljes, illetőleg a halasztott vizsgálatú közzétételt követően utólagos vizsgálatot kérünk, már nincs mód arra, hogy később ismét halasztott vizsgálatú eljárásba vonjuk a bejelentést. A teljes vizsgálatra, illetve az utólagos vizsgálat megindítására irányuló kérelem visszavonásának nincs jogi hatálya.

177