Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

másik gondolattal felcserélni, azonos dolgokat különbözőnek vagy különböző dol­gokat azonosnak minősíteni. A találmányvizsgálat keretében az azonosság törvé­nye több követelményben fejeződik ki. Ilyen pl. az, hogy a találmány leírásának, igénypontnak, rajznak összhangban kell lennie egymással, a szabadalmi eljárás során a hivatal és a bejelentő egyaránt köteles egyértelmű nyilatkozatok tételére a bejelentés tárgya tekintetében. Az ellentmondás elkerülésének törvénye gondolataink következetességének fel­tétele: két egymásnak ellentmondó gondolat nem lehet egy időben és ugyanabban a vonatkozásban igaz. E törvény alapján a szabadalmi bejelentés tárgyának jellem­zésekor ugyanazt a tulajdonságot ugyanazon időben nem állíthatjuk és tagadhat­juk is. A harmadik kizárásának törvénye gondolataink határozottságának követelmé­nyét fejezi ki. E törvény szerint két ellentmondó gondolat közül az egyik igaz, a másik hamis, harmadik eset nem lehetséges. Ha valamely találmányi bejelentés tárgyának tulajdonságait, viszonyait akár állítjuk, akár tagadjuk, határozottnak kell lennünk. Az elégséges alap törvénye gondolataink megalapozottságát követeli meg. Valamely állítás csak akkor tekinthető érvényesnek, ha indokolt, vagyis elegendő alapja van. Az elégséges alap törvénye fontos követelményt fejez ki mind a talál­mányi leírással és az igénypontokkal, mind pedig az OTH határozatainak indoko­lásával szemben. A gondolkodás formái: a fogalom és az ítélet. A fogalom az a gondolkodási forma, amely a valóság tárgyainak és jelenségei­nek lényeges jegyeit tükrözi vissza általánosított formában. Minden fogalomnak van tartalma és terjedelme. A fogalom tartalmát az abban foglalt jellemzők, ter­jedelmét pedig az általa felölelt tárgyak képezik. A fogalom tartalma és terjedelme egymással fordított viszonyban van. Minél több jellemzőt tartalmaz egy fogalom, annál szűkebb az általa felölelt tárgyak köre. A fordított viszony törvényének fon­tos jelentősége van az igénypont-szerkesztésben. Nyilvánvaló pl., hogy ha a be­rendezés fogalmának tartalmát további jellemzőkkel növeljük, a fogalom terjedel­me a berendezések egyre szűkebb körét öleli fel. Az ítélet az a gondolkodási forma, amely a valóságban fennálló összefüggéseket vagy azok hiányát a fogalmak összekapcsolása révén tükrözi vissza. Megkülön­böztetünk állító és tagadó ítéletet, egyedi, részleges és általános ítéletet, tényítéletet, lehetőségi ítéletet és szükségszerű ítéletet stb. Az ítélet különféle fajtáinak fontos szerepe van a találmány jellemzésében, ismérveinek megállapításában mind a be­jelentő, mind pedig az OTH részéről. A logikai műveleteket, amelyek a megértés és problémamegoldás intellektuális eszközei, a szellemi élet racionális technikájának szerves részei, három csoportra 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom