Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
kutathatók. A korábbi jogok vizsgálata, tekintettel az Szt. 43, § (1) bekezdés^ pontjára, semmiképpen sem fejeződhet be az elsőbbségi naptól számított egy évnél korábban. Az újdonságvizsgálatot időben általában megelőzi az egyéb érdemi feltételek (az oltalomból való kizárás, a korábbi jogok, a műszaki jelleg, a gyakorlati alkalmazhatóság, az egység) vizsgálata. Az újdonságvizsgálat feladata annak a megállapítása, hogy a találmány az elsőbbségi időpontban kielégítette-e az újdonság feltételét. A vizsgálat két elkülöníthető részre tagozódik: — újdonságkutatásra, amelynek célja a vonatkozó technika állásának minél teljesebb körű feltárása, és — elemző vizsgálatra a bejelentésben foglalt megoldáshoz legközelebb álló egy vagy több feltárt megoldás alapján. Az újdonság megítélésében felhasználható minden olyan adat, ami a bejelentés elsőbbségi napja előtt nyilvánosságra jutott, a nyilvánosságra jutás módjától függetlenül. Az újdonságkutatás alapjául az írásos ismertetés formájában nyilvánosságra került adatok szolgálnak. Még ezen belül is nyilvánvaló, hogy a nyomtatványoknak a kutatásba reálisan bevonható köre jóval szűkebb annál a körnél, amelyben az újdonság megítélése során felhasználható összes írásos dokumentum adott esetben megtalálható. A kutatás a dokumentumok azon fajtáira és a dokumentumfajták azon körére terjed ki, amelyben — a ráfordítandó időt figyelembe véve — a legnagyobb a valószínűsége annak, hogy a vonatkozó technika állásának elegendően pontos feltárásához szükséges anyagok megtalálhatók. jelenleg az újdonságkutatás legáltalánosabb módja a szabadalmi leírások, közzétételi és nyilvánosságra hozatali iratok közvetlen átvizsgálása a Hivatal Szabadalmi Tárában osztályjelzetek szerint rendezett és tároló dobozokban elhelyezett gyűjtemények felhasználásával, adott esetben a csak mikrofilmen hozzáférhető anyag bevonásával. Újdonságvizsgálat csak olyan leírás esetén végezhető el, amelyben a műszaki megoldás kellően ismertetve van és az oltalmi kör egyértelműen meghatározott. Az újdonságkutatást elsősorban az igénypontok alapján végzik el, figyelemmel a leírásra és (ha vannak) a rajzokra. Több főigénypont esetén azokat külön-külön vizsgálják. Az aligénypontokat a főigényponttal összefüggésben kell vizsgálni. Kivételt az olyan aligénypontok képeznek, amelyeknek a tartalma magától értetődő, vagy vitathatatlanul az általános ismeretekhez tartozik. A szabadalmi dokumentumokban végzett kutatás a szükséghez képest szakirodalmi kutatással is kiegészül. Meg kell említeni azt az esetet, amikor az OTH nem, vagy nem csak az újdon-166
