Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)
II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma
Az eljárásra vonatkozó oltalom tárgyalásakor először meg kell határozni az eljárás fogalmát. Eljárás a kitűzött feladatnak az a megoldása, amely meghatározott intézkedések sorozatából áll és ezen intézkedéssorozatokat az határozza meg, hogy milyenek maguk az intézkedések; mi a meghatározott időbeli sorrendjük; mik az adott, illetve az ember által létrehozandó környezeti feltételek, mik a választott közreható eszközök. így eljárás lehet: termék előállítása, mérés, ellenőrzés, vezérlés, szabályozás, üzemeltetés, szerelés stb. Valamely műszaki eljárás úgy jellemezhető tehát, hogy meghatározzuk az eljárás időben egymás után következő, vagy egyidejű lépéseit, műszaki intézkedéseit, az ennek során felhasznált eszközöket, az ún. közreható eszközöket és a környezeti adatokat. Valamely eljárás azzal jellemezhető az igénypontban, hogy megadjuk az eljárást alkalmazó ember által megtett intézkedéseket, a szükséges üzemi viszonyokat (nyomás, hőmérséklet, idő) és szükség szerint a felhasznált eszközöket. Azt, hogy az eljárási igénypont emberi intézkedéssorozatot képez le, aláhúzza az az eljárási igénypont-szerkesztési szabály is, hogy az intézkedéseket (jellemzőket) többes szám első személyű igealakban kell megadni az igénypontban. Megemlíthetjük, hogy az időben egymás után következő emberi manuális intézkedéseket lehet automatikusan, gépi úton is elvégezni, ez korántsem zárja ki, hogy eljárási jellemzőkkel határozzuk meg az oltalmi igényt. 1.11.4.3. A rajzok Külön foglalkozunk a rajzok elkészítésének szabályaival, amelyek logikailag a leírás leíró részének kiegészítéséül, illetve segédeszközéül szolgálnak, ha a találmány — jellegénél fogva — rajzos ismertetést tesz szükségessé. A rajzokkal kapcsolatban a III—OTH—1983. számú hirdetmény 4. pontja az alábbiakat írja elő: A rajzokat három azonos példányban kell benyújtani és azokat az alábbiak szerint kell elkészíteni: a) a rajzokat egy vagy több erős, fehér 29,1 cm magas és 21,0 cm, kivételesen 42.0 cm széles lap (A/4, kivételesen A/3 méretű ív) egyik oldalán kell elhelyezni; az ábrákkal kitöltött felület a 21,0 cm széles lapon legfeljebb 26,2x17,0 cm, a 42.0 cm széles lapon legfeljebb 26,2 v 38,0 cm lehet; b) a rajz legyen alkalmas fényképezéssel való vagy sztereotípiái lemez közvetítése nélkül történő éles sokszorosításra; a rajz minden része sötét, lehetőleg fekete és tartós vonalakkal készüljön, ne legyen rajta színezés vagy árnyékolás, a másolást zavaró hajtás vagy törés; 150