Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

biztosította lehetőséget célszerű, sőt bizonyos esetekben szinte kötelező kihasználni, a bejelentés kidolgozásakor azonban gondosan kell ügyelni az alábbiakra:

— a bejelento(k) nevét és címét a bejelentésnek feltétlenül tartalmaznia kell;

— amennyiben a találmánynak több feltalálója van, és a feltalálókkal kapcsolatos adatszolgáltatás a bejelentéssel együtt megtörténik, valamennyi feltalálót meg kell nevezni az első bejelentésben (természetesen a név mellett a foglalkozás és a lakcím feltüntetésével);

— több feltaláló esetén, amennyiben azok részesedési aránya nem egyenlő, százalékosan meg kell jelölni már az első beadványban a feltalálók részesedési arányát is.

A fentieket azért szükséges hangsúlyozni, mert számos esetben előfordul, hogy nem teljes a feltalálók névsora a bejelentés benyújtásakor, mert egy vagy több feltaláló különféle okokból kimarad a bejelentésből, másrészt a feltalálók nem mindig vannak tisztában azzal, hogy amennyiben külön nincs feltüntetve a részesedési arányuk, az egyenlőnek tekintendő. A feltalálók számában és részesedési arányában a bejelentés napja, illetve a feltalálókkal kapcsolatos első adatközlés után bármiféle változtatást csak polgári peres eljárás során hozott bírói ítélet alapján vehet tudomásul az Országos Találmányi Hivatal.

A további lényeges szempont, amire nem szabályszerű mellékletekkel tett bejelentésnél ügyelni kell, azzal az ideiglenes leírással kapcsolatos, amelyet az első bejelentési kérelem mellékleteként benyújtunk.

Ezzel az ideiglenes leírással szemben ugyan nem támasztanak alaki követelményeket, tehát nem feltétlenül kell a III—OTH—1983. számú hirdetmény szerint tagozódnia, és igénypontokat sem kell tartalmaznia, érdemi, tartalmi részével szemben azonban az Szt. ugyanazt a követelményt támasztja, mint a végleges, a kinyomtatásra kerülő leírással szemben, nevezetesen az ideiglenes leírásnak (az esetleges ideiglenes rajzzal együtt) lehetővé kell tennie azt, hogy annak alapján szakember a találmány tárgyát megvalósíthassa.

Gépészeti és villamos tárgyú találmányok esetén célszerű bő rajzanyagot mellékelni az ugyancsak lehetőleg részletes nyers leíráshoz, ez egyrészt az elsőbbségi igényt biztonságosabban alátámasztja, másrészt a végleges, szabályszerű leírás későbbi elkészítését megkönnyíti.

Megjegyezzük, hogy mivel az Szt. az első ideiglenes leírással kapcsolatban semmiféle formai követelményt nem támaszt, közömbös, hogy a találmánynak a közzétett, illetve engedélyezett főigénypontban kifejezett lényegét az ideiglenes leírás mely része tartalmazza.

Az Szt. 40. § (3) bek. szerint a nem pótolható hiányoknak megfelelő információk megadása, elsősorban a találmány lényegének ismertetése történhet elsőbbségi iratra való utalással is. Ilyen eset többnyire akkor fordul elő, amikor külföldi jogi vagy természetes személy uniós elsőbbséggel tesz bejelentést Magyarországon. Ez

139