Vincze Attila (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1986)

II. fejezet - 1. A találmányok szabadalmi oltalma

A Vrn. által bevezetett eme új rendelkezések kizárják a szabadalmi oltalomból eredő' díjigény kielégítésének megtagadását a termékben vagy eljárásban egyen­értékű műszaki működést és hatást mutató jellemzők egyszerű behelyettesítésével és megszüntetik a feltalálók korábban ismert ellenérdekeltségét a szabadalmazott találmánynak az igényponttól eltérő javításában, továbbfejlesztésében. Az aligénypontba való ütközés akkor állapítható meg, ha a termékben vagy el­járásban nem csupán az aligénypontban felsorolt jellemzők valósulnak meg, ha­nem az aligénypontban hivatkozott főigénypont jellemzői is megvannak. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy nem az aligénypontba foglalt jellemzők által meghatáro­zott megoldás áll oltalom alatt, hanem a főigényponti és az adott igényponti jel­lemzők által együttesen meghatározott kiviteli alak, illetve foganatosítási mód. Az oltalom terjedelme szempontjából önálló jogi jelentősége tehát csak a főigény­pontnak van, az aligénypontok csak a főigényponttal együtt bírnak jogi jelentő­séggel. Az aligénypontok rendeltetése főként az, hogy megkönnyítsék a jogosult szá­mára a szabadalom esetleges korlátozását és hogy egyértelműen tisztázzák a ké­sőbbi viták elkerülése céljából, hogy valamely adott kiviteli alak vagy foganatosí­tási mód oltalom alatt áll-e. Az oltalom fennállása azonban megállapítható olyan kiviteli alak vagy foganatosítási mód esetén is, amely külön aligénypontba foglal­va nincs, de amely a főigénypont valamennyi jellemzőjét megvalósítja. Az aligény­pontok mindegyike egyben „potenciális főigénypont”, mivel a szabadalom korlá­tozásánál a főigénypont megszűnése esetén annak helyébe léphet. 1.5.8. A szabadalmi oltalom korlátái Szt. 14. § (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki a) az elsőbbség napja előtt, b) a szabadalmi oltalom megszűnése és újra érvénybe helyezése közötti időben, c) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, a szabadalom megsemmisítése vagy korlátozása és annak törvényességi óvás folytán hozott határozattal történt megváltoztatása közötti időben kezdte meg a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében való rendszeres előállítását vagy használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett. (2) Az előhasználati jogosulttal szemben a szabadalmi oltalom — az előállítás, a használat, illetőleg az előkészület mértékéig — hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a vállalattal vagy a megfelelő üzemi egységgel együtt lehet átruházni. (3) A szabadalmi oltalom hatálya — viszonosság esetén — nem érvé-99

Next

/
Oldalképek
Tartalom