Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
b) a találmány (egyéb műszaki megoldás) címét (rövid és szabatos megjelölését), c) annak megjelölését, hogy az engedélyt kérő milyen jogcímen jogosult a találmány (egyéb műszaki megoldás) felett rendelkezni. A kérelemhez két példányban csatolni kell a találmány (egyéb műszaki megoldás) leírását, továbbá a megértéséhez szükséges rajzokat. Az engedély tárgyában a kérelem benyújtásától számított 30 napon beiül kell határozni és az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a kérelmezőt írásban kell értesíteni. Az engedély megadásáról szóló értesítésben a kérelmező figyelmeztetést kap arra vonatkozóan, hogy a megadott engedély hatálya csak arra terjed ki, amit a leírás és a rajzok a szakértő számára a megvalósításhoz szükséges mértékben ismertetnek. A honvédelmi miniszter engedélye a külön jogszabályban előírt engedélyeket nem pótolja. Abban az esetben pl. ha a találmányok és egyéb hasznosítható műszaki megoldások külföldre juttatása külkereskedelmi ügylet keretében történik, ilyen szerződést — az állami külkereskedelmi monopólium alapján — általában csak külkereskedelmi vállalatok vagy a külkereskedelmi miniszter által külkereskedelmi tevékenységre feljogosított vállalatok köthetnek. Az iparjogvédelem körébe tartozó, anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalmára vonatkozó igazgatási előírásokat a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. tv. és végrehajtási rendeletéi tartalmazzák. 3.32. Azt a kérdést, hogy valamely vállalat, szövetkezet vagy kisiparos mennyiben jogosult meghatározott termék gyártására, forgalmazására, az állami és szövetkezeti gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, illetve a kisipari tevékenységre vonatkozó iparig az gatási szabályok rendezik. Az a körülmény, hogy valamely vállalat, szövetkezet vagy kisiparos egy termékkel kapcsolatban szabadalmi oltalmat, mintaoltalmat vagy védjegyoltalmat élvez, nem jogosítja fel az adott termék gyártására. A szabadalmi oltalom és a mintaoltalom csak azt biztosítja, hogy a jogosult a terméket — ha annak gyártása egyébként jogszerű gazdasági tevékenysége körébe tartozik — kizárólagos jogkörrel gyártsa és forgalmazza, vagyis másokat eltilt olyan tevékenységtől, amelyre a jogi oltalom nélkül lehetőségük lenne. Egy vonatkozásban azonban az iparigazgatási szabályok kedvezményben részesítik a szabadalmazott találmány feltalálóját. Ismeretes, hogy a képesítéshez kötött iparokban a kisipari iparigazolvány kiadásához mesterlevél szükséges. A 4/1977. (VI. 1.) Kip. M. sz. re. 56
