Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
A szerződés módosulhat a felek megállapodása, egyes esetekben a bíróság határozata, a jogszabály rendelkezése vagy az egyik fél egyoldalú nyilatkozata (a jövőre szóló felmondása vagy visszaható hatályú elállása) folytán. Ez utóbbi bekövetkezhet szerződésszegés esetén. A szerződés bíróság által történő módosításának gyakorlatilag legfontosabb esete, ha a felek tartós jogviszonyában olyan körülmények állnak be, hogy a szerződés változatlan tartalommal való fenntartása valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti. A szerződések megszűnése rendszerint a teljesítéssel vagy a felek megállapodása, egyes esetekben az egyik fél egyoldalú nyilatkozata (felmondás vagy elállás) alapján következik be. A szerződés teljes vagy részleges érvénytelenségéről akkor beszélünk, ha a létrejött szerződésnek vagy valamely részének a jogszabály nem tulajdonít kötelező erőt. Az érvénytelen szerződés lehet semmis vagy megtámadható. A semmis szerződés önmagában érvénytelen, a megtámadható szerződés csak azzal válik érvénytelenné, ha az erre jogosult fél megtámadja. Semmis a szerződés a következő okokból: a) a teljes cselekvőképesség hiányzik (pl. az egyik szerződő fél cselekvőképességet kizáró gondnokság hatálya alatt áll); b) az ügyleti akarat hiányzik (pl. az ügylet fizikai kényszer hatása alatt jött létre); c) az akaratnyilvánítási mód fogyatékos (pl. a szerződés alakszerűtlensége vagy a képviseleti jogkör hiánya esetén); d) a szerződés tartalma kogens jogszabályokba ütközik (pl. ha a felek az újítás szerzőségének átruházásában állapodnak meg); Megtámadható a szerződés tévedés, megtévesztés és fenyegetés, valamint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága miatt. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye, hogy vissza kell állítani a semmis, illetve a megtámadható szerződés megkötése előtt fennálló helyzetet. Az érvénytelenségtől megkülönböztetendő a hatálytalanság fogalma. Erről akkor beszélünk, ha a szerződés érvényesen létrejött ugyan, de joghatásai valamely körülmény (pl. feltételszabás, időhatározás) következtében még nem álltak be vagy megszűntek. A szerződés megszegésének minősül minden olyan magatartás, amely a szerződésbe ütközik. A szerződésszegés típusai: a) a késedelem, b) a hibás teljesítés, c) a lehetetlenülés (meghiúsulás). 46
