Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

2. A Magyar Népköztársaság államszervezete és az iparjogvédelem

Az iparjogvédelem hazánkban is az állami szervek közreműködésével valósul meg. A legfelsőbb állami szervek alkotják meg azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az illetékes államigazgatási és bírói szervek biztosítják a jogérvényesítést és a jogvédelmet a találmányokra, védjegyekre, ipari mintákra stb.

Mindez szükségessé teszi, hogy áttekintsük az egyes állami szerveknek az iparjogvédelem terén végzett tevékenységét és bemutassuk az iparjogvédelem szempontjából fontos jogforrásokat.

A Magyar Népköztársaság államszervezetét az alkotmány hatályos szövegét megállapító 1972. évi I. törvény államjogi rendelkezései szabályozzák.

Az alkotmány alapján az állami szerveket, valamint az iparjogvédelem terén szerepet játszó társadalmi szerveket az alábbi csoportosításban mutatjuk be:

2.1. Az államhatalom országos hatáskörű szervei.

2.2. Az államigazgatás országos hatáskörű szervei.

2.3. A tanácsok és szerveik.

2.4. A bírói szervezet.

2.5. Az ügyészség.

2.6. A társadalmi szervek.

2.1. Az államhatalom országos hatáskörű szervei

2.11. A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés, amelynek tagjait — az országgyűlési képviselőket — négyévi időtartamra választják a választójoggal rendelkező állampolgárok.

Az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

E vonatkozásban jogkörébe tartozik: a törvényhozás, meghatározza a népgazdasági tervet, megállapítja az állami költségvetést, megvitatja és jóváhagyja a kormány programját, minisztériumokat létesít, illetve megszüntet, beszámoltatja azokat végzett munkájukról, ellenőrzi az alkotmány megtartását.

31