Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

elterjedtebb — a különböző jogrendszerek lényegében szintén a találmányok jogi védelméhez hasonló módon biztosítják.

Megjegyezzük, hogy az ipari mintaoltalom (illetve részben a szerzői jog) keretében nyernek oltalmat néhány országban a nyomdabetük kialakítására vonatkozó szellemi alkotások is.

Egyes országokban (pl. a Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában) külön erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek a felfedezők. A felfedezők elismerése ún. felfedezői tanúsítvány kiadásával és a felfedezés elvont tudományos értéke alapján megállapított díj révén valósul meg. Emellett 1978-ban létrejött a felfedezések nemzetközi lajstromozására vonatkozó nemzetközi szerződés is. A felfedezéseket meg kell különböztetni a találmányoktól. A felfedezés az anyagi világ létező, de korábban nem ismert törvényszerűségeinek, jelenségeinek, tulajdonságainak megállapítása, a találmány pedig az anyagi világ mozgástörvényeinek gyakorlati alkalmazása, addig nem létezett termék vagy termelési eljárás létrehozása.

Felfedezés pl. az elektromosság jelenségének megállapítása, találmány az izzólámpa.

A nemzetközi gazdasági forgalomban évről évre növekszik az ún. know-how jelentősége.

A know-how nemzetközileg elterjedt angol kifejezés (kiejtése nouhau), szó szerinti jelentése: tudni hogyan, amelyet értelemszerűen műszaki-gazdasági tapasztalatnak, ipari titoknak fordítanak. A know-how nyilvánosságra nem hozott és csak szűk körben (pl. egy vállalatnál) ismert műszaki, gazdasági és szervezési tapasztalatot (dokumentációt, tanulmányt, receptúrát, prototípust, kísérleti eredményt, egyéb adatot, technikai segítségnyújtást stb.) jelent, amelyhez a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában csak úgy lehet hozzájutni, ha azt a szabadalmi licenciaszerződéshez hasonló formában áruként eladják és megveszik. A műszaki ismeret know-how-ként való kezelése általában csak akkor indokolt, ha a társadalmilag hasznosabb és hatékonyabb szabadalmi védelem nem biztosítható.

A know-how jogi védelme a különböző országokban egyrészt az ipari titokvédelem, másrészt a licenciaszerződések keretében biztosítható.

További jogintézmény, amelyet egyes szerzők az iparjogvédelem körébe tartozónak tekintenek: az újítás.

Amíg a találmányok a műszaki ismeretek állományát világviszonylatban új megoldásokkal gazdagítják, az újítások általában az önmagukban már ismert és alkalmazott megoldások elterjesztését, adott vállalaton be-27