Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
Előszó
A tudomány és technika legújabb eredményeinek alkalmazása termékeinkben, vagy azok előállítására szolgáló eljárásban egyrészt saját kutató-fejlesztő tevékenységünk eredményeinek felhasználásával, másrészt mások ilyen eredményeinek megismerésével és jogszerűen való felhasználásával oldható meg. Azok a döntések, amelyek meghatározzák, hogy a gazdaság milyen területein kell saját tudományos-műszaki, szellemi termékeinkre alapozni és mely területeken célszerű s gazdaságos idegen tudományos-műszaki eredmények jogszerű megszerzése, nem lehetnek helyesek, illetve megalapozottak az iparjogvédelem nyújtotta ismeretek és lehetőségek, illetve korlátok figyelembevétele nélkül. A szabadalmi leírások és más dokumentumok lehetővé teszik a technika minden területén a fejlődés irányának, gyorsaságának megállapítását általában is, de specifikusan is. Megállapíthatók tehát a technikának egyegy területén országokat meghaladó tendenciák, országokon belül, sőt még egyes vállalatokon belüli tendenciák is. Ezek azon kívül, hogy a technikai fejlődéssel kapcsolatos igen hasznos következtetéseket adhatnak, egyúttal segítséget nyújthatnak a piaci helyzet jelenlegi állapotának és bizonyos mértékig jövőbeni változásának megítéléséhez is. Az iparjogvédelmi anyagokból nyerhető információk alapos elemzése lehetőséget ad annak eldöntésére, hogy mi előnyösebb: saját erővel végezni kutató-fejlesztő munkát valamely feladat megoldására, vagy ilyen megoldást helyesebb idegen műszaki szellemi termék használati jogának megszerzésével (licencvásárlás) biztosítani. Bármilyen is legyen a fenti kérdésben a döntés, az iparjogvédelem a továbbiakban is nélkülözhetetlen eszköz a kitűzött cél eléréséhez. Az iparjogvédelem fontos ösztönzés új tudományos-technikai eredmények létrehozására. Az iparjogvédelmi kategóriák nagyobb része alkalmas nemcsak a feltalálók, egyedi alkotók ösztönzésére, de és különösképpen a kollektív alkotások létrehozásának ösztönzésére is. Az iparjogvédelem egyes kategóriáinak funkciói közé tartozik az is, hogy a szocialista elosztás elvének gyakorlati alkalmazását segítsék elő. Az a gazdasági egység, amelyik élenjáró eredeti megoldásokat hoz létre, nyilvánvalóan nagyobb mértékű anyagi elismerésre tarthat számot, mint amely gazdasági egység élenjáró technikai megoldásokat nem dolgoz ki, ilyeneket jogszerűen nem alkalmaz és így termékei egyre jobban elmaradnak a világszínvonaltól. Minden olyan eredeti új megoldást adó műszaki szellemi termék, amelynek létrehozására állami eszközöket fordítottak, nyilvánvalóan a nemzeti vagyon részét képezi. E sajátos vagyonforma megőrzése, haszno-20
