Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma
lemző egyenértékűnek tekinthető. Ez utóbbi pedig általában csak akkor állapítható meg (pl. a szovjet találmányi jog szerint), ha a helyettesítő jellemző révén a találmány lényege nem változik, ugyanaz az eredmény jelentkezik, a helyettesítő eszközök pedig azonos értékűek és ismertek az adott területen. Az ekvivalencia-elmélet — eseti kivételektől eltekintve — a jelenlegi hazai gyakorlatban nem érvényesül. Az aligénypontba való ütközés akkor állapítható meg, ha a termék vagy eljárás nem csupán az aligénypontban felsorolt jellemzőkbe ütközik, hanem az aligénypontban hivatkozott főigénypont jellemzőit is megvalósítja. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem az aligénypontba foglalt jellemző áll oltalom alatt, hanem a főigénypont és az adott aligényponti jellemzők által együttesen meghatározott kiviteli alak, illetve foganatosítási mód. Önálló jogi jelentősége tehát csak a főigénypontnak van, az aligénypontok csak a főigényponttal együtt bírnak jogi jelentőséggel. Az aligénypontok rendeltetése főként az, hogy megkönnyítsék a jogosuk számára a szabadalom esetleges korlátozását és hogy egyértelműen tisztázzák a későbbi viták elkerülése céljából, hogy valamely adott kiviteli alak vagy foganatosítási mód oltalom alatt áll-e. Az oltalom fennállása azonban megállapítható olyan kiviteli alak vagy foganatosítási mód esetén is, amely külön aligénypontba foglalva nincs, de amely a főigénypont valamennyi jellemzőjét magába foglalja. Az aligénypontok mindegyike egyben „potenciális főigénypont”, mivel a főigénypont megszűnése esetén annak helyébe léphet. 1.28. A szabadalmi oltalom korlátái Szt. 14. §. (1) Előhasználati jog illeti meg azt, aki a találmány tárgyát az elsőbbség napja előtt belföldön jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében rendszeresen előállította vagy használta, vagy ennek érdekében komoly előkészületet tett. Az előhasználati jogosulttal szemben a szabadalmi oltalom — az előállítás, használat, illetve az előkészület mértékéig — hatálytalan. Az előhasználati jogot csak a vállalattal, illetve a megfelelő üzemi egységgel együtt lehet átruházni. (2) A szabadalmi oltalom hatálya — viszonosság esetén — nem érvényesül az olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, amely ek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi eredető áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba. 118
