Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

(4) A szolgálati találmány feltalálóját díjazás illeti meg, amelyről külön jogszabály rendelkezik. [Az Szt. 9. § (2) bekezdéséhez] Vr. 5. §. (1) Az Szt. 9. § (2) bekezdését a szabadalom megadá­sa után is alkalmazni lehet. (2) Ha a munkáltató hozzájárul ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezzék, ez utóbbi elfogadó nyi­latkozatával a szabadalmi igény, illetve a szabadalmi jog átszáll. A találmány szolgálati jellegét a fenti rendelkezések alapján az alábbi kritériumok alapulvételével lehet megállapítani: A feltaláló és valamely munkáltató vállalat között a találmány megal­kotása idején munkaviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jog­viszonynak kell fennállnia. A szolgálati jelleg szempontjából az a döntő körülmény, hogy a találmánynak a gyakorlatban is megvalósítható mó­don való kidolgozása a munkaviszony keretei között történt-e. Annak, hogy a feltalálóban már a munkaviszony létesítése előtt is felmerült a találmány alapgondolata, nincs jelentősége. (Legf. Bír. Pf. III. 21 100/ 1973/19.) Munkáltató vállalaton az állami vállalatot és az állam más ön­állóan gazdálkodó vagy költségvetési szervét, a szövetkezetei, a szövet­kezeti vállalatot, a társadalmi szervezetet, továbbá mindazokat kell ér­teni, akik dolgozót munkaviszony vagy munka végzésére irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztathatnak, így a magánmunkáltatókat is. A munkaviszony a Munka Törvénykönyve alapján létrejött, munka­végzésre irányuló jogviszony. Munkaviszony a másodállás és mellékfog­lalkozás, a határozott és határozatlan időre létesített munkaviszony is. Egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony állhat fenn különösen polgá­ri jogi szerződés (megbízás, vállalkozás stb,), továbbá szövetkezeti tagság alapján. A polgári jogi szerződés létrejötte — a polgári jog általános sza­bályai szerint — akkor is megállapítható, ha a felek esetleg nem foglalták írásba, hanem szóban megállapodtak vagy pedig ráutaló magatartással juttatták kifejezésre szerződési akaratukat (pl. a feltaláló a vállalat által rendelkezésre bocsátott anyagi-technikai eszközöket használja fel a meg­oldás kidolgozására). A munkaviszony vagy más jogviszony alapján a feltalálót meghatáro­zott tárgykörben új megoldások (eljárások, illetve termékek) kidolgozá­sára irányuló kötelezettség kell terhelje. Azt, hogy ilyen kötelezettség mennyiben áll fenn, a szerződés, a vállalati munkarend és ezek keretein 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom