Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1978)
II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma
A törvény biztosítja a feltalálónak — a Párizsi Uniós Egyezmény 4ter cikkével összhangban — azt a jogot, hogy a szabadalmi iratok (szabadalmi okirat, lajstrom, Szabadalmi Közlöny stb.) őt e minőségben feltüntessék még akkor is, ha egyébként nem ő a találmányból eredő vagyoni jogok jogosultja (pl. a találmány átruházása, szolgálati találmány esetén). A feltalálót megilleti bizonyos körben a névfeltüntetési jog fordítottja, az anonimitási jog is, vagyis az a lehetőség, hogy neve feltüntetésének mellőzését kérje mindazokon az iratokon, amelyeken a névfeltüntetést a jogszabály nem teszi kötelezővé. A feltaláló a Ptk. szerint felléphet azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja (pl. sajtóban), vagy a találmánnyal kapcsolatos személyhez fűződő egyéb jogát megsérti. A személyhez fűződő jogokra való hivatkozással a feltaláló a találmány továbbfejlesztését, megváltoztatását nem kifogásolhatja, ez a jog a műszaki fejlesztés kerékkötője lenne. A feltaláló azonban követelheti, hogy nevét csak találmányával és ne annak megváltoztatott, esetleg elrontott változatával hozzák összefüggésbe. A találmány nyilvánosságra hozatalának joga szintén fontos személyhez fűződő joga a feltalálónak. E jog azonban annyira összefonódik a találmányból eredő vagyoni jogokkal, hogy ha a feltalálónak a vagyoni jogok tekintetében jogutódja van (pl. szolgálati találmány esetén), a nyilvánosságrahozatal joga csak a jogutód által gyakorolható. A törvény a feltaláló, illetve jogutódja választására bízza, hogy a találmányt titokban tartja, szabadalmaztatásra bejelenti, vagy nyilvánosságrahozatal-névén közkinccsé teszi. A találmány nyilvánosságrahozatalához az OTH engedélye nem szükséges. (Az OTH 16. sz. állásfoglalása, Sz. K. 1970. évi 5. szám), a találmány a titokvédelemre vonatkozó szabályok korlátái között nyilvánosságra hozható. A titokvédelemnek nem létezik átfogó, a szabadalmi törvényhez hasonló jogszabálya, hanem különböző jogszabályok rendelkezéseiből illeszthető össze, amelyek más-más vonatkozásban, eltérő életviszonyokban szabályozzák ezt a kérdést. Ide tartoznak pl. a magántitok védelmére vonatkozó polgári jogi szabályok, az üzemi titok védelmére vonatkozó munkajogi szabályok, az államtitok védelmére vonatkozó államigazgatási szabályok. A titokvédelemre vonatkozó szabályok közül ki kell emelni a tisztességtelen versenyről szóló, ma is hatályos 1923. évi V. törvény 15. §-át, amely szerint tilos a jogellenes módon vagy az üzleti érintkezés során bizalmasan megtudott üzleti vagy üzemi titok verseny céljára való felhasználása. Üjabb jogszabályok is tartalmaznak hasonló jellegű rendelkezéseket. 102
