Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
szontkeresetet nyújt be. Viszontkeresetnek nevezzük az alperes keresetét a felperessel szemben. A felek a perbeli jogvitát egyezséggel is megoldhatják. Ha a bíróság az egyezséget végzéssel jóváhagyja, annak olyan hatálya lesz, mint a jogerős bírói ítéletnek. Ha a per eldöntése valamely előzetes kérdés elbírálásától függ, a tárgyalás felfüggeszthető. Ha a felek között a tényállás tekintetében vita van, a bíróság bizonyítási eljárást rendel el kérelmére vagy hivatalból. A legfontosabb bizonyítási eszközök: az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok, tanúvallomások, szakértői vélemények, szemlék. A bizonyítási teher (bizonyítási kötelezettség) tekintetében az általános szabály az, hogy a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. A perbeli bizonyítási eszközök tekintetében az államigazgatási eljárás körében a bizonyítási eszközökről mondottak értelemszerűen irányadók. Ha a tényállás az első tárgyaláson nem tisztázható, a bíróság a tárgyalást elnapolja. A tárgyalások között a felek ii'atváltással (a felperes előkészítő irata és az alperes válaszirata) is hozzájárulhatnak a tényállás felderítéséhez. A bizonyítási eljárás befejezése után a felek perbeszéd formájában értékelhetik a bizonyítás anyagát és összefoglalhatják jogi érveiket, majd a bíróság zárt tanácskozás után ítéletet hoz. A bírósági határozatok fő fajtái: az ítélet és a végzés. A bíróság a per érdemében ítélettel, egyébként végzéssel határoz. (Nem peres eljárásban az ügy érdemében hozott határozatot is végzésnek nevezik.) Az ítélet lehet marasztaló (pl. a vállalatot az újítási díj fizetésére kötelező), konstitutív (pl. a szabadalmat megsemmisítő) és deklaratív (pl. a találmány szolgálati jellegét megállapító) ítélet. 86
