Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

fok. Egyes ügycsoportok azonban már első fokon is a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak. Ezek közül meg kell említenünk az iparjogvédelmi pereket és azokat a vagyonjogi pereket, amelyek tárgyának értéke háromszázezer forintot meghalad.

Az illetékesség (az ügyek földrajzi megoszlása az azonos fokú bíróságok között) általános szabálya, hogy az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik. Egyes iparjogvédelmi ügyekben a Fővárosi Bíróságnak kizárólagos hatásköre és illetékessége van.

A polgári per alanyai a bíróságon kívül: a felperes, az alperes (ez utóbbi kettő neve: felek), a beavatkozó és az ügyész.

Felperes az, aki a peres eljárást keresetével megindítja az alperes ellen. A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akinek a polgári jog szabályai szerint jogai lehetnek. A perben, mint fél, az járhat el, aki cselekvőképes és a per tárgyáról érvényesen rendelkezhetik (perbeli cselekvőképesség).

Ha a felperesi vagy az alperesi oldalon több fél szerepel, pertársaságról beszélünk. Beavatkozóként az szerepelhet, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a mások között folyamatban levő eljárás miként dőljön el (pl. a szolgálati találmány feltalálója a szolgálati szabadalom kapcsán munkáltatója ellen indított perben).

Ügyészi fellépésre a perben a törvényesség érdekében az eljárás bármely szakaszában sor kerülhet.

A peres felek helyett a perben törvényes képviselő vagy meghatalmazott is eljárhat. Ha a bírósági eljárásban a fél részvétele sem személyesen, sem képviselő útján nem biztosítható (pl. ismeretlen helyen tartózkodik), ügygondnok kirendelésére kerül sor.

A peres eljárás szabályainak tárgyalása előtt néhány általános fogalommal kell megismerkednünk.

Perköltség alatt értjük mindazokat a költségeket, amelyek

84