Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

kiegészítését, ha az ügy érdeméhez tartozó valamely kérdés­ben, vagy az eljárási költségekről nem határozott. A kiegészí­tés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti. A határozat visszavonása és módosítása — amely a hatá­rozat érdemi megváltoztatását jelenti — csak akkor lehet­séges, ha az eredeti határozat jogszabályt sértett és azt a fe­lettes szerv vagy bíróság még nem bírálta el. Az eljárási ha­tározat azonban mindaddig visszavonható az említett felté­telek hiányában is, amíg a visszavonás célszerű és indokolt. Nem lehet a határozatot visszavonni vagy módosítani ab­ban az esetben, ha ezt jogszabály kizárja (pl. az OTH érdemi határozatai esetében) vagy ha ez az állampolgár által gya­korolt és jóhiszeműen szerzett jogot sértené. A határozat bár­milyen megváltoztatásáról értesíteni kell az ügyfeleket. Jogorvoslat alatt értjük az ügyfél részéről történő kezde­ményezést a sérelmes vagy ilyennek vélt határozat megvál­toztatására és az egyéb jogorvoslatra vezető eszközöket. Az államigazgatási határozattal kapcsolatos jogorvoslás ál­talában a következő módokon történhet. Fellebbezési eljárás során való megsemmisítéssel vagy meg­változtatással a másodfokú szerv által, csak kérelemre; Panasz vagy közérdekű bejelentés folytán, megsemmisítés­sel vagy megváltoztatással, a felettes szerv által, csak kére­lemre ; A bíróság által való megsemmisítéssel vagy megváltozta­tással, az érdekeltek kérelmére, meghatározott ügyekben; Ügyészi általános felügyeleti óvás nyomán való hatályon kí­vül helyezéssel vagy módosítással, kizárólag az ügyész indít­ványára. Az OTH államigazgatási eljárásaiban speciális jogorvoslati rendszer érvényesül, amelyet a későbbiekben tárgyalunk. A határozat végrehajtását az első fokon eljárt államigaz­gatási szerv rendeli el. Ha a végrehajtás tárgya pénzkövete-82

Next

/
Oldalképek
Tartalom