Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

műszaki fejlesztési hányadnak az árban történő felszámítását vagy sem. Amennyiben a jogszabály a műszaki fejlesztési hányadnak az árban történő felszámítását lehetővé teszi, ak­kor a találmányi díjat a hatósági árra vonatkozó árvetésben külön árképző tényezőként elszámolni nem lehet. Amennyi­ben a jogszabály nem engedélyezi a műszaki fejlesztési há­nyadnak az árban történő felszámítását, akkor a találmányi díj mint külön árképző tényező a következők szerint számít­ható fel: a) a hatósági ár esetén a találmányi díj felszámíthatósága tekintetében a szakmai árképzési utasítások az irányadók. Amennyiben a szakmai árképzési utasítások e tekintetben nem rendelkeznek, úgy döntés végett az illetékes árhatóság­hoz lehet fordulni; b) nem hatósági ár esetén a találmányi díj felszámítható­sága tekintetében a felek megállapodása az irányadó. Az újítási díjakat sem műszaki fejlesztési költségként, sem külön árképző tényezőként figyelembe venni nem lehet, mivel azokat a bérköltségek, illetve a részesedési alap terhére kell elszámolni. 6. A találmányokkal, újításokkal stb. kapcsolatos bevétel­ből a vállalatok nyereségadót (szövetkezeti jövedelemadót) kötelesek fizetni. Nyereségadó alá esik továbbá — a 21/1961. (XI. 30.) PM sz. rendelet értelmében — a külföldi jogi sze­mély részére találmány vagy találmányi szabadalom haszná­latáért vagy átengedéséért fizetett díj. A magánszemélyek iparjogvédelmi vonatkozású jövedelme a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójára vonat­kozó szabályok szerint jövedelemadó és községfejlesztési hoz­zájárulás alá esik. A szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójáról a 43/1971. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet intézkedik. Mentes a jövedelemadó alól az újításról szóló rendelet alap­ján adott alapbéremelés és prémium összegre tekintet nélkül, 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom