Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

van szó pl. vétlen szabadalombitorlás vagy védjegybitorlás esetén, továbbá ha a találmányi és újítási díjat — utólagos megállapítás szerint — jogalap nélkül fizették ki, mert a megoldás nem minősül szabadalmazható találmánynak, illetve nem ismerhető el újításnak.

Míg a kártérítés általában csak felróhatóság (vétkesség) esetén követelhető, a gazdagodás visszatérítése független attól, hogy a gazdagodó vétlenül jutott-e az illetéktelen előny birtokába.

Nem kell visszatérítenie a gazdagodást annak, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha rosszhiszemű volt vagy számolnia kellett azzal, hogy a gazdagodást vissza kell térítenie és attól vétkessége folytán esett el.

Végül létrehozhat kötelmet bizonyos esetekben államigazgatási határozat is (pl. a találmánynak honvédelmi érdekből történő igénybevétele esetén a jogosultnak kártalanítási igénye keletkezik).

3. Amíg a személyhez fűződő jogok (pl. a névhez fűződő jog) elidegeníthetetlenek a jogosult személyétől, a vagyoni jogok (tulajdonjog, szabadalmi jog, védjegyjog, mintajog, újítási, találmányi díjkövetelés stb.) tekintetében a jogviszonyban alanyváltozás történhet, vagyis a vagyoni jogok átszállhatnak, jogutódlás tárgyai lehetnek.

Ha a jog átszállása a felek megállapodásán (szerződésén) alapul, a jog átruházásáról beszélünk. Az átruházás különböző szerződések (adásvétel, ajándékozás stír} keretében történheti

A kötelmi követelések (pl. újítási, találmányi, ipari minta díj követelés) átruházása engedményezés formájában történik. A^ítszállásnak^i^átruM

fontosab^esetei a jogi szeme!^"?eTszaínolas nélküli megszűnése esetén bekövetkező jogutódlás (pl. a vállalatok egyesülése, beolvadása) és az öröklés.

Az öröklés egyetemes jogutódlás, mert az örökös az örökhagyó vagyonát (hagyaték) jogi egészként (aktívákkal és pasz-51