Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

Egyes jogok megszerzéséhez a jogképességen felül egyéb feltételek is szükségesek (pl. védj egy oltamat csak gazdasági tevékenység folytatására feljogosított személy vagy szervezet szerezhet).

A cselekvőképesség azt jelenti, hogy valaki (természetes személy) a maga nevében érvényes jognyilatkozatokat tehet (pl. szabadalom átruházására irányuló szerződést köthet).

Aki cselekvőképtelen, az általában nem tehet érvényes jognyilatkozatot saját nevében, a korlátozottan cselekvőképes pedig csak bizonyos korlátozásokkal tehet.

A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen helyett a jognyilatkozatokat a törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok) teszi meg.

Cselekvőképes mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza vagy nem zárja ki.

Teljesen cselekvőképes tehát minden nagykorú ember, aki nem áll gondnokság alatt és az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége birtokában van. Nagykorú a 18. életévet betöltött személy, továbbá 18 év alatt az, aki házasságot kötött.

Korlátozottan cselekvőképes a 12 évet betöltött kiskorú, továbbá akit a bíróság ilyen hatályú gondnokság alá helyezett.

Teljesen cselekvőképtelenek a 12 éven aluliak, azok, akiket a bíróság ilyen hatályú gondnokság alá helyezett (pl. elmebeteg), továbbá akik nem rendelkeznek az ügyeik viteléhez szükséges belátási képességgel

A fentieknek megfelelően egy 12 éven aluli gyermek jogképes (tehát pl. örökölhet szabadalmat), de cselekvőképtelen (a szabadalomra vonatkozóan nem köthet szerződést, azt helyette csak törvényes képviselője kötheti meg).

A jogi személy minden esetben képviselőre szorul (ez lehet szervezeti képviselő, vagy meghatalmazott), mert közvetlen akaratnyilvánítási képessége (és így cselekvőképessége) nincs.

44