Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

szabályok a társadalmi viszonyok tartalmát szabályozzák, az alaki jogszabályok viszont az anyagi jog érvényesítésének módját írják elő.

A jogszabályok összessége alkotja a jogrendszert, amely a jogszabályok tartalma és a szabályozás módszere (pl. a szankciók természete) szerint jogágakra oszlik (államjog, államigazgatási jog, pénzügyi jog, polgári jog, családi jog, munkajog, mezőgazdasági jog, polgári eljárási jog, büntetőjog, büntető eljárási jog, nemzetközi közjog, nemzetközi magánjog).

Az iparjogvédelem alapvető szabályait és azok mögöttes szabályait a polgári jog elnevezésű jogág tartalmazza, de a jogrendszer szinte valamennyi jogága tartalmaz az iparjogvédelem tárgyaival kapcsolatos rendelkezéseket. Az iparjogvédelem speciális szabályainak tárgyalása előtt ezeket az általános jellegű szabályokat tekintjük át, amelyek az iparjogvédelem később tárgyalandó speciális szabályaival szorosan összefüggnek.

Az iparjogvédelemmel összefüggő, általános jellegű jogszabályokat az alábbi csoportosításban ismertetjük:

I. Polgári jogi és családi jogi szabályok

II. Munkajogi (szövetkezeti) és társadalombiztosítási szabályok

III. Államigazgatási és pénzügyi jogi szabályok

IV. Az államigazgatási eljárás és a polgári (bírósági) eljárás általános szabályai

V. Szabálysértési és büntető jogszabályok.

Az I., II. és III. pont alatt említett anyagi jogi szabályok háromféle vonatkozásban szabályozzák az iparjogvédelem tárgyaival kapcsolatban kialakuló társadalmi viszonyok tartalmát. Az állampolgárok, ill. a szervezetek között a találmányok, védjegyek, ipari minták stb. tekintetében létrejött olyan vagyoni és személyi viszonyokat, amelyekben a felek mellérendelt gazdasági alanyokként állnak egymással szem-41