Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
A Legfelsőbb Bíróság az elvi irányítás körében irányelveket és elvi döntéseket hoz, továbbá állásfoglalások és bírósági határozatok közzétételével a bíróságoknak iránymutatást ad. A bíróságok számos iparjogvédelmi jogvitában eljárnak. Az Országos Találmányi Hivatalnak a szabadalmi, védjegy- és ipariminta-ügyekben hozott egyes határozatait a Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság a jogosultak kérelmére nem peres eljárásban felülvizsgálhatja. Ezenkívül különböző találmányi, újítási és ipari minta perekben (főként díjperekben, szerzőségi perekben) és védjegyperekben, valamint egyes iparjogvédelemmel kapcsolatos büntetőügyekben (pl. találmánybitorlás) járnak el a bíróságok. A bíróságok szervezetére és eljárására vonatkozó szabályokat külön jogszabályok állapítják meg (1972. évi IV. törvény a bíróságokról, 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról, 1973. évi I. törvény a büntetőeljárásról). V. Az ügyészség A Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak védelméről. Ennek érdekében az ügyész felügyeletet gyakorol a bűnügyi nyomozások és a büntetésvégrehajtás törvényessége felett, részt vesz a bírósági eljárásban és elősegíti, hogy a Minisztertanácsnál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek, a tanácsok és más — bíróságon kívüli — jogalkalmazó szervek, valamint az állampolgárok a törvény rendelkezéseit megtartsák (általános törvényességi felügyelet). Az ügyészség ezeket a funkciókat természetesen iparjogvédelemmel kapcsolatos ügyekben (pl. újítási és találmányi perekben) is gyakorolhatja. 38