Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek

I. Az államhatalom országos hatáskörű szervei

1. A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés, amelynek tagjait — az országgyűlési képviselőket — négyévi időtartamra választják a választójoggal rendelkező állampolgárok.

Az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

E jogkörben az országgyűlés — többek között — törvényeket alkot. (A törvények mellett az országgyűlés határozatokat is hoz.)

Az országgyűlés alkotta meg a magyar iparjogvédelem szempontjából legalapvetőbb jogszabályokat is, így pl. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvényt, a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvényt, a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényt, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt stb.

2. Ha az országgyűlés nem ülésezik, az országgyűlés jogkörét — kisebb korlátozásokkal — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja, amelynek elnökét, két helyettes elnökét és 17 tagját az országgyűlés első ülésén választja tagjai sorából. Az Elnöki Tanács az országgyűlés helyettesítésén kívül saját hatáskörrel is rendelkezik. Az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek, amelyeket az országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni. (A törvényerejű rendeletek mellett az Elnöki Tanács határozatokat is hoz.)

A legfontosabb nemzetközi iparjogvédelmi egyezmények szövegét hazánkban az Elnöki Tanács hirdette ki törvényerejű rendelettel. Ilyen pl. az 1970. évi 18. sz. törvényerejű

30