Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)
I. fejezet. Az iparjogvédelemmel összefüggő általános jogi ismeretek
tálatokat, különleges szakértelmet, hagyományokat stb.). Eredetmegjelölések pl. a „carrarai márvány” „havanna szivar”, „tokaji bor”, „herendi porcelán” megnevezések. Az eredetmegjelölés tehát a származási helyen felül utal a meghatározott földrajzi hely és az onnan származó áru minősége, tulajdonsága, jellege közötti kapcsolatra is. A származási jelzések és eredetmegjelölések oltalma az egyes országokban elsősorban úgy valósul meg, hogy a tisztességtelen verseny elleni jogszabályok tiltják a hamis vagy megtévesztő jelzések alkalmazását, ezenfelül az eredetmegjelölések nemzetközi lajstromozására is lehetőség van. 3. A tisztességtelen versenyt tilalmazó jogszabályok, amint arra többször utaltunk, részben kiegészítik az iparjogvédelem speciális (szabadalmi, védjegy, ipari minta stb.) szabályait, részben azonban ezen túlmenően is védelmet nyújtanak más árutermelők és áruforgalmazók gazdasági eredményeinek, üzleti sikereinek jogtalan elsajátítására vagy lerontására és a fogyasztók megtévesztésére irányuló „tisztességtelen” cselekmények ellen. Hazánkban a tisztességtelen verseny elleni védelem alapvető jogszabálya az 1923. évi V. törvény. A tisztességtelen versenyt tiltó szabályokhoz szorosan kapcsolódnak egyes tőkésországokban az ún. kartelljog vagy trösztellenes törvényhozás szabályai is, amelyek a jogellenesen kialakított előnyös piaci helyzetek, monopóliumok, kartellek, fúziók, piackorlátozó megegyezések eltiltásával igyekeznek fenntartani a gazdasági versenyt. A versenyjog kérdései az utóbbi időben a szocialista országokban is előtérbe kerültek. 28
