Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

földi vállalatnak — kérelmére — kényszerengedélyt kell adni, kivéve ha a szabadalmas mulasztását igazolja.

(Az Szt. 21. §-ához)

Vr. 9. §. Vállalaton minden gazdasági tevékenységre jogosult szervezetet vagy személyt (állami vállalatot, költségvetési szervet, szövetkezetei, kisiparost stb.) kell érteni.

Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt

Szt. 22. §. Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható, a hasznosításhoz szükséges terjedelemben a gátló szabadalomra kényszerengedélyt kell adni.

Közös szabályok a kényszerengedélyre

Szt. 23. §. (1) Aki kényszerengedélyt kér, igazolnia kell, hogy a kényszerengedély adásának feltétele fennáll, és hogy

a) a szabadalmas megfelelő feltételek mellett sem volt hajlandó önként engedélyt adni a találmány hasznosítására, továbbá hogy

b) a találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja.

(2) A kényszerengedély — lemondás vagy viszszavonás esetét kivéve — a szabadalmi oltalom megszűnéséig áll fenn, s korlátozással vagy anélkül adható. A kényszerengedély nem lehet kizárólagos. A

156