Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

ha a teljesítményt vagy eredményt a díj kitűzésre tekintet nélkül hozták létre.

A pályadíj fizetése általában — ilyen értelmű kikötés hiányában — nem jelenti a találmányra vonatkozó vagyoni jogok átruházását, vagyis nem zárja ki a pályázatban foglalt megoldásokkal kapcsolatban a feltalálói jogok érvényesítését. [Ezt kifejezetten is kimondja pl. a területrendezési és építési pályázatokról szóló 3/1969. (I. 21.) ÉVM sz. rendelet

4. §-a].

A találmányokra vonatkozó vagyoni jog nem csupán átruházható, hanem meg is terhelhető. Ennek gyakorlatilag legfontosabb esete, amikor a szabadalmat elzálogosítják (pl. kölcsön biztosítékaként).

Közös szabadalmi igény és közös szabadalom

Szt. 16. §. (1) Ha a szabadalomnak több szabadalmasa van, mindegyik szabadalmastárs csak a saját hányadával rendelkezik. Elidegenítés esetén a többi szabadalmastársat elővásárlási jog illeti meg.

(2) A találmányt mindegyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja, de köteles társainak részesedési hányaduk arányában megfelelő díjat fizetni.

(3) A szabadalmastársak a találmány hasznosítására harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint bírói ítélet pótolhatja [Ptk.

5. § (3) bek.].

(4) Kétség esetén a szabadalmastársak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik szabadalmastárs a szabadalmi oltalomról lemond (31. §), hányadára a többi szabadalmastárs joga részesedésük arányában kiterjed.

144