Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

Amíg a személyhez fűződő jogok a feltalálótól elidegeníthetetlenek, a vagyoni jogok jogutódlás tárgyai lehetnek.

Jogutódláson a szabadalmi bejelentés, illetőlep a szabada-\ lom jogosultjának a személyében (a jog alanyában) bekövet- v kező "bármely változást kell érteni. Átruházásnak a természet/ tes vagy jogi személyek közötti szerződésen alapuló jogutódlás (pl. adásvétel, ajándékozás) tekintendő. Átszállásnak minősül ezzel szemben az egyeb jogcímen alapuló jogutodláT TpTTTIroST?^szétválásaTösszevonása stb., a szolgálati találmány feltalálójának az Szt. 9. § (2) bekezdésén alapuló jogszerzése].

Nem tekintendő jogutódlásnak, ha a jogosultnak csupán a neve (cége) változik meg. (Az OTH 13. sz. állásfoglalása, Szab. Közi. 1970. évi 5. szám.)

A megkülönböztetésnek elsősorban illetékjogi szempontból van jelentősége. A szabadalmi igény vagy^ a szabadalom átruházásának tudomásulvételére irányuló kérelem 12Ö0 Ft, Inas módon történt átszállásnak tudomásulvételére irányuló kérelem pedig 300 Ft eljárási illeték alá esik, míg a névváltoztatás bejelentése illetékmentes.

A vagyoni jellegű jogok átruházása a feltaláló vagy más jogosult magánszemély részéről a polgári jog megfelelő szabályai szerint kötött adásvételi, ajándékozási szerződés vagy más jogügylet alapján mehet végbe (pl. pályázat alapján, társasági szerződés alapján „szellemi apport” formájában).

A szabadalmi igény, illetve szabadalmi jog átruházása történhet egészben vagy eszmei hányadrészek szerint (pl. 50%ban, '/3-ad részben), igénypontok szerinti felosztásra azonban nincs lehetőség. Az viszont lehetséges, hogy a szabadalmi igény jogosultja a különböző országokban fennálló szabadalmi igényét, illetve szabadalmi jogát ruházza különböző személyekre.

A találmánnyal és a szabadalommal kapcsolatos vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződések írásbafoglalás nél-139