Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1974)

II. fejezet. A találmányok szabadalmi oltalma

badalmi ügy azonosításához szükséges adatokat (az ügyirat­­számot, a lajstromszámot vagy a közzétételi nyilvántartás sorszámát). A iajstromszam vagy alapszam neiytelen megje­lölését csak addig lehet kijavítani, amíg az oltalom meg nem szűnt, ezért célszerű ellenőrizni, hogy a befizetett fenntar­tási illeték ténylegesen beérkezett-e. Megjegyezzük, hogy ha a fenntartási illeték fizetése bank­számlák közötti elszámolással történik, a 34/1967. (XII. 24.) PM. sz. rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a fizetést ak­kor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a pénzintézet a fi­zetésre kötelezett bankszámláját megterheli, nem pedig a megbízás beérkezésekor. Az OTH az esedékessé nem vált (pl. előre, többször vagy túlfizetett) szabadalmi fenntartási illetéket, valamint — ha emiatt a szabadalmi oltalom megszűnt — az előírtnál kisebb összegben fizetett fenntartási illetéket kérelemre visszatéríti, egyéb fenntartási illeték nem téríthető vissza. A szabadalmi oltalom terjedelme Szt. 13. §. A szabadalmi oltalom terjedelmét az igénypontok [41. § (2) bek.] határozza meg. Az igény­pontokat csak a leírás és a rajzok alapján szabad ér­telmezni. A szabadalmi oltalomnak nemcsak a területi és időbeli, ha­nem a tárgyi terjedelme is korlátozott. A szabadalmi oltalom tárgyi terjedelmét, tehát azt a kér­dést, hogy melyik az a termék vagy eljárás, amely oltalomban részesül és amelyre már újabb szabadalom nem adható, a szabadalmi leírás végén megszerkesztett definíciók, az ún. igénypontok határozzák meg. Amíg a találmányról készült kivonatnak műszaki információs rendeltetése van, az igény-133

Next

/
Oldalképek
Tartalom