Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
lasztották vagy mellőzték és az eljárást megindították, illetőleg a kérelemnek helyt adtak, az illetékhiányról hivatalos leletet kell készíteni és azt a kiszabó hivatalhoz kell megküldeni. A lelet alapján felemelt illetéket nem lehet kiszabni. Szabadalommal kapcsolatos peres eljárásban az illetékrendeletnek a peres eljárásra, a bíróság előtti nem peres eljárásban pedig az illetékrendeletnek a nem peres eljárásra irányuló rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a per vagy az eljárás értékeként szabadalmi ügyekben 10 000,— Ft-ot kell alapul venni. ~p A szabadalmi oltalom terjedelme Az oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg, ezért azok megszerkesztésére a legnagyobb gondot kell fordítani. A leírás végén egy vagy több igénypontban meg kell határozni az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmét. Az igénypontoknak a leírással összhangban kell lenniük, ami azt jelenti, hogy az igénypontokban nem lehet többet igényelni, mint ami a leírásban ismertetésre került. Annak azonban nincs akadálya, hogy a bejelentő a leírásban ismertetett megoldások nem mindegyikére igényelje az oltalmat. Például a leírás ismertethet két találmányi jellegű megoldást (eljárást és ennek foganatosítására szolgáló berendezést) és a bejelentő csak az egyik vagy másik megoldás oltalmát igényelheti. Egyébként az igénypontok alaki követelményeit az Országos Találmányi Hivatal elnökének I—OTH—1969. sz. hirdetménye (megjelent a Magyar Közlöny 1969. december 16-i számában) az alábbiak szerint szabályozza: — az igénypont tárgyi körből és jellemző részből áll; a tárgyi kör a találmány megjelölését és a szükséghez képest annak ismert elemeit tartalmazza, a jellemző rész pedig a találmány megkülönböztető ismérveit sorolja fel; a tárgyi kört 64
