Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
A szabadalmi oltalom hatálya, időtartama, terjedelme, illetékek A szabadalmi oltalom hatálya A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultjának, vagyis a szabadalmasnak kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, illetőleg, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. A kizárólagos hasznosítási jog azt jelenti, hogy a találmány tárgyát gazdasági tevékenység körében csak a szabadalmas állíthatja rendszeresen elő, használhatja és hozhatja forgalomba, más a most említett tevékenységeket csak akkor gyakorolhatja, ha a szabadalmastól arra engedélyt kap. A gazdasági tevékenység körére történő utalás nem hagy kétséget abban a tekintetben, hogy az engedély nélküli hasznosítás nem minden esetben jogellenes, tehát nem minden esetben bitorlás. így a kizárólag személyi, családi vagy tudományos szükségletek kielégítésére irányuló hasznosítás az üzletszerűség hiányára figyelemmel, még a szabadalmas engedélyének hiányában sem jogellenes. A hasznosítás különféle módjainak (előállítás, használat, forgalomba hozatal) összefüggése folytán a hasznosítás valamelyik módjának megengedése magában hordja a hasznosítás más módjának jogszerűségét is. Például a szabadalmas a későbbiekben ismertetésre kerülő licenciaszerződést köt egy vállalattal, melynek értelmében a vállalat jogosult a találmány alapján terméket előállítani. E terméket a vállalat akkor is forgalomba hozhatja, ha erre vonatkozólag nincs kifejezett megállapodás, mert a gyártási licencia birtokában a vállalatnak joga van minden olyan tevékenységre, amely a gyártási engedélyből értelemszerűen következik. A vállalat a gyártási jogot nem azért szerezte meg, hogy raktárra termeljen, hanem azért, hogy a terméket forgalomba hozza. A ter-58
