Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
II. fejezet. Találmányok és szabadalmak
Műszaki jellegű megoldás A megoldásra történő utalás azt jelenti, hogy önmagában a feladat kitűzése, az elérendő cél megjelölése még nem jelent szabadalmazható találmányt, hanem csak az olyan műszaki intézkedés, amelynek alkalmazása révén a kitűzött cél elérhető, a feladat megoldható. A megoldásnak műszaki jellegűnek kell lennie. E feltétel a törvény értelmében akkor van meg, ha a megoldás termékben vagy termelési eljárásban változást jelent. Más szóval kifejezve, műszaki jellegű a megoldás akkor, ha szerkezetben vagy technológiában változást eredményez. Egészen természetes, hogy a meglevőhöz képest változást jelent egy teljesen új termék vagy teljesen új technológia. Ezért ezek is műszaki jellegűek. Félreértések elkerülése céljából a törvény végrehajtási utasítása, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének és az igazságügy-miniszternek 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM számú együttes rendeleté kifejezetten leszögezi, hogy műszaki jellegűnek kell tekinteni a mérési, analitikai, növénytermesztési és állattenyésztési eljárásokat is. Az ilyen jellegű megoldások tehát műszaki jellegűek, és mint ilyeneket az egyéb feltételek fennforgása esetén szabadalmazható találmányoknak kell tekinteni. Viszont nem műszaki jellegű és így nem is értékelhető szabadalmazható találmányként pl. egy új könyvelési rendszer, bármennyire is alkalmasabb az eddigieknél a gazdálkodás nyilvántartására. Műszaki jelleg hiányában nem tekinthetők szabadalmazható találmánynak az írói művek, a zenei és képzőművészeti alkotások. Nem műszaki jellegűek továbbá a gyógyászati eljárások, valamint a tudományos elvek, tantételek stb. Az orvosi műszer azonban már műszaki jellegű megoldás és mint ilyen, elvileg szabadalmazható. 43