Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

I. fejezet. Az iparjogvédelem fogalma, jelentősége és szervezete

Népköztársaság képviseletét az ipari tulajdon oltalmára létesült nemzetközi uniókban (pl. diplomáciai értekezleteken, közgyűléseken, szakbizottsági értekezleteken) és rendszeres kapcsolatot tart fenn a Genfben székelő nemzetközi iparjogvédelmi irodával, valamint más külföldi iparjogvédelmi hatóságokkal.

A Hivatal figyelemmel kíséri és az esetleges csatlakozás szempontjából tanulmányozza azoknak az iparjogvédelmi vonatkozású nemzetközi egyezményeknek a működését is, amelyeknek hazánk még nem tagja.

Az Országos Találmányi Hivatal szervezett együttműködést folytat a KGST-tagállamok találmányi hivatalaival a szocialista államközösséget érintő közös iparjogvédelmi kérdések megoldására. Ennek fő szervezeti formái az 1959 óta rendszeresen ismétlődő elnöki, jogászbizottsági értekezletek, munkacsoportok stb. E szervezeti formákon kívül a szocialista országok találmányi hivatalai közvetlen kapcsolatban, rendszeres segítő együttműködésben állnak egymással (konzultációk, tapasztalatcserék stb.).

d) Az Országos Találmányi Hivatal figyelemmel kíséri más országok iparjogvédelmi tevékenységét (pl. a jogszabályalkotással, dokumentációval, iparjogvédelmi képzéssel összefüggő tevékenységet) és a szükséges következtetések levonása után az illetékes szervekhez megfelelő javaslatokat tesz.

e) A Hivatal az idevonatkozó külön jogszabályok szerint — a szakszervezetekkel és az országos szövetkezeti szervekkel (SZÖVOSZ, OKISZ, TOT) együttműködve — ellátja az újítói és feltalálói mozgalom központi elvi irányítását és ezzel összefüggően propagandáját. Az iparjogvédelmi propagandatevékenységet irányítja és saját eszközeivel elősegíti. Ennek keretébe tartoznak pl. az iparjogvédelmi napok, kiállítások szervezése, irányelvek, állásfoglalások kibocsátása, véleménynyilvánítások, tanácsadás stb.

f) A Hivatal látja el a központi iparjogvédelmi dokumen37