Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

IV. fejezet. Árujelzők

A Megállapodás megkötését követően szövegét több ízben felülvizsgálták, módosították (1900. Brüsszel, 1911. Washington, 1925. Hága, 1934. London, 1957. Nizza, 1967. Stockholm). A nizzai szöveg 1966. december 15-én lépett hatályba. A Magyar Népköztársaság 1962. július 14-ével kezdődő hatállyal csatlakozott a Megállapodás londoni (1962 : 17. sz. tvr.), és

1967. március 23-i hatállyal annak nizzai szövegéhez (1967 :

7. sz. tvr.).

A megállapodás legújabb, stockholmi szövegéhez való csatlakozásunk ugyancsak megtörtént, az azonban a hatálybalépéshez szükséges kellő számú ország csatlakozásának hiányában még nem lépett hatályba (1970. január 1-i helyzet). A stockholmi szöveg jelentős az unió függetlenebbé válása szempontjából, a gyakorlati kérdésekben azonban érdemi változtatást nem tartalmaz.

Már folyamatban vannak a Madridi Megállapodás szövegének újabb felülvizsgálatával kapcsolatos előkészítő munkák. Az újabb módosításokat az teszi szükségessé, hogy az egyezmény jelenlegi rendelkezései lényegesen eltérőek egyes, jelenleg nem tagállamok védjegyjogi előírásaitól. Emiatt maradt mindeddig távol számos ipari ország a Madridi Megállapodástól, így pl. az Amerikai Egyesült Államok, Nagv- Britannia, a skandináv államok. Amennyiben a módosítások megteremtik a tervezett összhangot, előreláthatólag számos további ország válik a nemzetközi védjegyunió részesévé — többek között a Szovjetunió is —, s annak szerepe, jelentősége lényegesen növekedni fog. (A jelenlegi helyzetet és fontosságot jellemzi, hogy évente így is átlagosan 12—14 000 nemzetközi védjegyet lajstromoznak.)

216