Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

IV. fejezet. Árujelzők

a Pp szabályait, valamint a törvény 41. és 43. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdésben nem említett, védjeggyel kapcsolatos minden más jogvitás ügyben a megyei (fővárosi) bíróság, illetve a gazdasági döntőbizottság az általános szabályok szerint jár el.

*

A Védjegytörvény védjegyperekkel kapcsolatos rendelkezései is összhangban állnak a Szabadalmi Törvény erre vonatkozó előírásaival. A Budapesti Fővárosi Bíróság hivatásos — jogi szakképesítésű — bírákból álló speciális tanácsa biztosíték arra, hogy a védjegybitorlás miatt indított pereket egységes szellemben bírálják el, elősegítve a védj egy politika helyes kialakítását.

A védjegytörvény záró rendelkezései

47. §. (1) Ez a törvény 1970. évi július 1-én lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik:

— a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi 11. tv. és az 1895. évi XLI. tv. még hatályban levő rendelkezései, az ezeket kiegészítő és módosító jogszabályok [1911. évi XL tv.-nek a védjegyekre vonatkozó rendelkezései, 1913. évi XII. tv., 1921. évi XXII. tv., 1932. évi XVII. tv., 20 700/1948. (XI. 24.) Ip. Min. számú rendelet], valamint az ezek végrehajtása tárgyában kibocsátott rendelkezések;

— a belföldi származású árucikkek kötelező meg-14’

211