Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
IV. fejezet. Árujelzők
sék, ez utóbbi esetben a befolyó összeg felől ítéletében határoz. (4) Ha a védjegybitorlás vagyoni kárt is okozott, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kártérítés jár. A kár megállapítása során figyelembe kell venni a védjegybitorlásnak a vállalat egész gazdasági tevékenységére gyakorolt káros hatását. A használó jogai védjegybitorlás esetén 14. §. A védjegybitorlás ellen a védjegylajstromba bejegyzett használó saját nevében akkor léphet fel, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg és felhívása harminc napon belül nem vezetett eredményre. * A védjegy kizárólagosságából következik, hogy jogsértő cselekményt követ el az, aki a védjegyoltalom fennállása idején a védjegyet jogosulatlanul használja. A védjegyjog rendeltetéséből adódik, hogy az oltalom csak az árujegyzék áruira, illetőleg az azokhoz hasonló árukra terjed ki. Az árujegyzéktől független védelem csak a közismert védjegyekre terjed ki, ezek jogosulatlan alkalmazása \zonban nem védjegybitorlás, hanem a tisztességtelen vev my elleni jogszabályba ütköző magatartás. Bitorlás az is, ha a védjegy használatára vonatkozó szerződés megszűnése után hoznak forgalomba a védjeggyel árut. A bitorlásra vonatkozó rendelkezések a védjegy polgári jogi védelmére szolgálnak és összhangban állnak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel. Más védjegyének jogosulatlan használata a védjegyjogosultnak nemcsak azzal okoz 191
