Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
IV. fejezet. Árujelzők
dasági tevékenység folytatására nem jogosult szervezetei szerezhetnek oltalmat. Ilyen jog csak jogi személyiséggel felruházott szervezetet illet meg, amely rendelkezhet az együttes védjegy használatával kapcsolatos kérdésekben, megfelelő ellenőrzést tud gyakorolni a védjeggyel ellátott áruk tekintetében, továbbá jogsérelem esetén önállóan felléphet. Az együttes védjegyet több vállalat használja, annak érdekében tehát, hogy a védjeggyel forgalomba hozott áruk jellemzői tekintetében ne következhessék be a közönség megtévesztése, fokozott biztosítékra van szükség. Ez a követelmény összhangban van az együttes védjegyet használó, egyesülésbe tartozó vállalatok érdekével is. A védjegy szerzésére jogosult több védjegy oltalmát is kérheti, akár ugyanazon, akár más árukra illetve szolgáltatásokra. A védjegyoltalom a lajstromozással keletkezik. A lajstromozott védjegy oltalmi ideje mindig a bejelentés napjával kezdődik, tehát akkor is, ha az adott esetben a védjegy elsőbbsége ennél korábbi időpont (1. a 27. § rendelkezéseit). Az oltalom időtartama 10 év. Ez az időtartam elégséges ahhoz, hogy a védjegyjogosult eldönthesse, fenn kívánja-e tartani a védjegy oltalmát továbbra is. A további jogfenntartás, vagyis az oltalom meghosszabbítása — úgynevezett megújítása — további 10—10 éves időtartamokra történhet, amely a megelőző oltalmi idő lejárati napját követő nappal veszi kezdetét. A védjegy kizárólagos jogot biztosít, azt a védjegy árujegyzékében feltüntetett árukkal, illetve szolgáltatásokkal kancsolatban Magyarországon csak a védjegyjogosult használhatja. A használat ismérveit a 18. § rögzíti. A védjegy használatára a jogosult másnak engedélyt adhat. A használati szerződés tekintetében a Védjegytörvény 8—11. §-ai tartalmaznak sajátos rendelkezéseket. 186