Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

IV. fejezet. Árujelzők

A védjegyoltalomból eredő jogok és kötelezettségek A védjegy oltalmi igény 4. §. (1) A védjegy és a védjegy jogi oltalma csak azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvény­ben előírt eljárás útján lajstromoztatja. Ha több be­jelentő azonos vagy hasonló megjelölés lajstromozá­sát kéri, a védjegyet annak javára kell lajstromozni, akinek korábbi elsőbbsége van, kivéve, ha valame­lyik érdekelt az elsőbbséget megelőző használatot igazol. (2) A védjegyre oltalmat: vállalat, szövetkezet, gazdasági tevékenység jolytatására feljogosított más szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: vállalat) szerezhet. (3) Vállalatok jogi személyiséggel felruházott szer­vezetei (szövetség, érdekképviseleti szerv stb.) együt­tes védjegyoltalmat szerezhetnek az érdekelt válla­latok által használható védjegyre akkor is, ha ma­guk gazdasági tevékenység folytatására nem jogo­sultak, feltéve, hogy a) az érdekelt vállalatok áruinak valamilyen kö­zös jellemzője van (pl. táj jelleg) és b) az együttes védjegyet a vállalatok a szervezet ellenőrzésével használják. A védjegyoltalom keletkezése 5. §. A védjegyoltalom a bejelentés napjára visz­­szaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik. 184

Next

/
Oldalképek
Tartalom