Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
IV. fejezet. Árujelzők
A védjegyoltalomból eredő jogok és kötelezettségek A védjegy oltalmi igény 4. §. (1) A védjegy és a védjegy jogi oltalma csak azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja. Ha több bejelentő azonos vagy hasonló megjelölés lajstromozását kéri, a védjegyet annak javára kell lajstromozni, akinek korábbi elsőbbsége van, kivéve, ha valamelyik érdekelt az elsőbbséget megelőző használatot igazol. (2) A védjegyre oltalmat: vállalat, szövetkezet, gazdasági tevékenység jolytatására feljogosított más szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: vállalat) szerezhet. (3) Vállalatok jogi személyiséggel felruházott szervezetei (szövetség, érdekképviseleti szerv stb.) együttes védjegyoltalmat szerezhetnek az érdekelt vállalatok által használható védjegyre akkor is, ha maguk gazdasági tevékenység folytatására nem jogosultak, feltéve, hogy a) az érdekelt vállalatok áruinak valamilyen közös jellemzője van (pl. táj jelleg) és b) az együttes védjegyet a vállalatok a szervezet ellenőrzésével használják. A védjegyoltalom keletkezése 5. §. A védjegyoltalom a bejelentés napjára viszszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik. 184