Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

IV. fejezet. Árujelzők

(3) Azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha:

a) hivatalosan elfogadott ellenőrzési, szavatossági, hitelesítési jegyből, bélyegből vagy ezek utánzatából áll;

b) korábban más javára védjegyoltalom alatt állott, az oltalom lemondás vagy megújítás hiánya miatt megszűnt és a megszűnés óta két év még nem telt el;

c) másnak védjegyoltalom alatt álló vagy korábbi elsőbbséggel bejelentett védjegyével vagy másnak ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít;

d) szabadalmazott növény- vagy állatfajta neve.

*

A vásárlóközönség megtévesztésére alkalmas megjelöléseket ki kell zárni az oltalomból. A védjegy alapvető rendeltetése, hogy a vevők számára megfelelő eligazítást nyújtson a kívánt termék kiválasztásához. Nyilvánvaló, hogy a védjegy segítségével esetleg közölt adatok csak olyanok lehetnek, amelyek a valóságnak, a tényleges viszonyoknak megfelelnek. Ellenkező esetben ugyanis a megjelölés egyrészről a vevő csalatkozását okozhatja, másrészt bizonyos esetben a többi termelő, kereskedő vagy szolgáltatást nyújtó számára is indokolatlan, hátrányos helyzetet teremthet.

A megjelölés hamis, megtévesztő jellege sokféle módon megnyilvánulhat. A megjelölés tartalmazhat például olyan adatot, amely a termékben valójában fel nem lelhető, a vásárló számára csábítólag ható, előnyös tulajdonságot jelez. Megtévesztő lehet az áru tulajdonsága, rendeltetése tekinte-12 Iparjogvédelmi kézikönyv

177