Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

IV. fejezet. Árujelzők

IV. FEJEZET Árujelzők A szabadalom és az ipari mintaoltalom a feltaláló, illetve a formatervező szellemi tevékenységének eredményét védi. Az oltalom fennállása alatt mindenki mást kizáró oltalmat bizto­sít számukra a szabadalom, illetve a minta szerinti termék előállítására (eljárási szabadalom esetén az eljárás alkalmazá­sára), forgalomba hozatalára. Más szerepet töltenek be az iparjogvédelem körébe tartozó egyéb, az áruk megkülönböz­tetésére használatos intézmények. Ezeknél nem a szellemi te­vékenység következtében létrejött alkotás — találmány, ipari minta stb. — hasznosítására vonatkozó jog szabályozása a cél, hanem bizonyos jelzések alkalmazásának joga az árucsere-for­galom megbízhatósága érdekében. Szükséges ugyanis, hogy az azonos rendeltetésű — ipari, kereskedelmi, szolgáltatási — tevékenységek között egyrészt az érdekeltek megfelelően el­igazodhassanak, másrészt maguk a termelők, kereskedők, ille­tőleg szolgáltatók megkülönböztethessék tevékenységüket, verseny céljaik érdekében. Az egyes vállalatok közötti különbségtételt az úgynevezett kereskedelmi név vagy egyéb árujelző segíti elő, amelyeket az árun, csomagolásán, hirdetések, levelezések során alkal­maznak. Ez utóbbiak lehetnek sajátos eljárás útján oltalom alá helyezett védjegyek, vagy csupán a gyakorlatban alkal­mazott megkülönböztető jelzések. Ezek a jelzések az áru és a vállalat közötti kapcsolatot hivatottak kifejezésre juttatni, 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom