Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

határozásokat miért értelmezte az OTH a rendelkező részben foglaltak szerint és miért nem tartotta helyesnek az ettől esetleg különböző értelmezéseket. Következtetéseit csak a szabadalmi leírásból és elsősorban az igénypontokból vonja le.

Az értelmezési határozat az alapperhez szükséges közbenső döntés, jogorvoslatra, a határozat bírói úton való megváltoztatására nincs lehetőség.

Az OTH a szakvéleményt tartalmazó határozatát a megkereső hatóságnak küldi meg.

C) A növény- és állatfajtákra vonatkozó külön szabályok

I. Az oltalom feltételei

Az Szt. 6. § (2) bekezdése meghatározását a Vr. 31. §-a a növényfajtákkal kapcsolatban értelmezi:

— új a növényfajta akkor, ha alaktani (morfológiai), élettani (fiziológiai), vagy egyéb tulajdonságai tekintetében legalább egy lényeges jellemzőben különbözik az ismert fajtáktól;

— egynemű a növényfajta, ha egyedeinek lényeges jellemzői — az ivaros és nem ivaros szaporítás sajátosságait figyelembe véve — azonosak;

— viszonylag állandó a növényfajta, ha akár természetes, akár mesterséges szaporítás — vagy szaporítási ciklus — során lényeges jellemzői megegyeznek a leírásban foglaltakkal.

Az Szt. 68. § (1) bek. értelmében a szabadalmasnak — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy az új növényfajta ivaros vagy nem ivaros szaporítóanyagát — ilyenként — kereskedelmi forgalomba hozatal célii*

163