Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

vált fenntartási illetéket a bejelentő nem fizeti meg, ez a körülmény ugyancsak a szabadalmi oltalom megszűnését vonja maga után, s az OTH az előbbiekben említett módon hozza meg határozatát.

Az előkészítő eljárás befejezésével, illetve ha a nyilatkozattételre adott határidő lejárt — az OTH tárgyalást tűz ki a felek megidézésével, a megsemmisítési kérelemről tanácsban határoz. (L.: A felszólalás elintézése c. fejezetet.)

A nyilvános tárgyalás befejezése után a tanács zárt ülésben hozza meg határozatát. A határozatban az eljárás eredményéhez képest

1. a kérelemnek helyt adnak, a szabadalmat megsemmisítik;

2. a kérelemnek részben helyt adnak, a szabadalmat részben megsemmisítik;

3. a kérelmet elutasítják.

A tanács a felmerült költségek viseléséről is rendelkezik. Az Szt. 54. § (4) bek. értelmében a megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni, tehát ha az eljárás során a szabadalmat nem semmisítik meg, a kérelmezőnek a szabadalmas költségeit meg kell térítenie.

Ha az eljárás során a szabadalmat részben megsemmisítik, (korlátozzák), a tanács rendelkezik az ún. „addenda” elkészíttetéséről (a szövegezés hivatali feladat). Az „addenda” a szabadalmi leíráshoz csatolandó kiegészítés, melynek szövege vonatkozhat az igénypont(ok)ra, a leírás egy részére vagy mindkettőre.

A Vr. 29. § (3) bek. értelmében a megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős érdemi határozat kizárja, hogy a szabadalom ellen ugyanazokra a tényekre alapítva újabb megsemmisítési eljárást indítsanak.

157