Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)

III. fejezet. Szabadalmi eljárások

A tárgyalást akkor is megtartja az OTH, ha a felek egyike sem jelenik meg a kitűzött napon; a tanács a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján jár el és hozza meg érdemi hatá­rozatát. Ha a felek a tárgyalási határnap elmulasztását igazolják, a tárgyalást a szükséges keretben a tanács megismétli. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat kérdésében is határoz az OTH, va­gyis eldönti, hogy az új tárgyalás eredményéhez képest a ko­rábban hozott határozatot hatályban tartja, illetve teljesen vagy részben hatályon kívül helyezi. A nyilvános tárgyalás befejezése után a tanács zárt ülés­ben hozza meg határozatát. A határozatban az eljárás ered­ményéhez képest 1. a felszólalásnak helyt adnak, a bejelentést elutasítják; 2. a felszólalásnak részben helyt adnak, a szabadalmat kor­látozott igénypontokkal adják meg; 3. a felszólalást elutasítják, a szabadalmat a közzétett igénypontokkal megadják. A tanács a felmerült költségek viseléséről is rendelkezik. Az Szt. 51. § (4) bek. értelmében az eljárás költségeinek meg­fizetésére a vesztes felet kell kötelezni. A bejelentő minden esetben viseli a saját részéről felmerült költségeket, továbbá sikeres vagy részben sikeres felszólalásnál meg kell térítenie a felszólaló költségeit, részsiker esetén annak arányában. A felszólaló csak akkor kötelezhető a költségek viselésére, ha a felszólalás nyilvánvalóan alaptalan volt. Ha a bejelentés a halasztott vizsgálati rendszer keretében került közzétételre, s az utólagos vizsgálat meghirdetése után felszólalást nyújtanak be, az utólagos vizsgálat befejezése után az OTH megküldi a bejelentőnek a felszólalás anyagát, valamint a hivatali vizsgálat eredményétől függő felhívást. A bejelentő a felszólalásra, valamint a felhívásra nyilatkoza­tot nyújthat be. A továbbiakban az előkészítés és a szóbeli 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom