Tasnádi Emil (szerk.): Iparjogvédelmi kézikönyv (Budapest, 1971)
III. fejezet. Szabadalmi eljárások
5. Módosítás és megosztás Az Szt. 49. § (1) bek. szerint a bejelentő jogosult a leírást (az igénypontokat) és a rajzot módosítani; a közzétételt elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően a módosítás az oltalmi kört nem bővítheti. Az előbbiek értelmében tehát a bejelentő a közzététel elrendelését megelőzően bővítő értelemben is módosíthatja a bejelentést. Ha az OTH megállapítja, hogy a módosítás tekintetében csak a módosításnak* az OTH-hoz való beérkezésének napjától illeti meg elsőbbségi igény a bejelentőt, az egyes igénypontoknak különböző, azaz bejelentési — esetleg uniós is —, továbbá módosítási elsőbbsége lesz. A Vr. 25. §-a szerint módosításnak a leírás és a rajzok tartalmának csak olyan megváltoztatása tekinthető, amely az eredeti leírás és rajzok által meghatározott tárgykörben marad. Nem lehet tehát a bejelentés napján deklarált találmányi gondolattól eltérni, mert különben a találmány nem egységes, s az Szt. 42. §-a szerint nincs mód az oltalom megszerzésére egyetlen szabadalom keretében. A közzététel elrendelésének jogerőre emelkedése után csak az igénypontokban meghatározott oltalmi körön belül lehet a bejelentést módosítani. A módosításra irányuló kérelem illetéke első esetben 240,—, minden további alkalommal 400,— forint. A nyilvánvaló íráshibák, nyelvtani, fordítási hibák kijavítása — amennyiben a nyilvánvalóság a hivatali iratokból megállapítható — nem minősül módosításnak, ilyen esetben tehát illetéket nem kell fizetni. A 49. § (2) bek. szerint — ha a bejelentő egy szabadalmi bejelentésben több találmány szabadalmi oltalmát kérte, a bejelentést megoszthatja. Amennyiben tehát kitűnik, hogy a szabadalmi bejelentés nem egységes, a bejelentő azt több részbejelentésre választhatja szét, megtartván valamennyi 142
